Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az európai etanoltermelők szövetsége, az ePure, tiltakozik azon vádak ellen, hogy az idei nyár élelmiszer-áremelkedésében nagy szerep lenne az etanoliparnak, és hogy hosszú távon az iparág veszélyt jelent az élelmiszer-kínálatra, írta az euractive.com.
A múlt hónapban 6 százalékkal nőttek az élelmiszerárak az amerikai szárazságnak köszönhetően, illetve a növekvő benzinárak miatt, ami megnöveli a szállítási költségeket. A FAO adatai szerint júliusban júniushoz viszonyítva a kukorica vilápiaci ára 23 százalékkal, a búzáé 19 százalékkal, a cukoré pedig 12 százalékkal nőtt.
Spekuláció, ételhulladék, növekvő fogyasztás
Az uniós Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer vezetői a hét elején francia kezdeményezésre összegyűltek, hogy megvitassák vajon szükség van-e arra, hogy összehívjanak egy azonnal G20-csúcsot a kormányok és az Európai Bizottság közötti szorosabb együttműködés elősegítése érdekében.
Az ePure főtitkára, Rob Vierhout tiltakozik azon vádak ellen, hogy Európa etanolkereslet lenne az oka az élelmiszerár-hullámnak. Szerinte a befektetők árutőzsdei spekulációja, az élelmiszerhulladék - olyan élelmiszerek, amik gyártás során mennek kárba, vagy fogyasztás nélkül kerülnek kidobásra a háztartásokban és amiből 2011-ben 1,3 milliárd tonna keletkezett, vagyis a globálisan megtermelt élelmiszermennyiség egy harmada ment kárba - és a fejlődő országok egyre növekedő fogyasztása a legfőbb okok, amiért az élelmiszerárak növekednek.
Nincsenek meggyőző érvek
"Eddig még senki nem tudta azt a kijelentését, hogy az etanoliparág miatt emelkednének az élelmiszerágak, meggyőzően alátámasztani. Az élelmiszerárak évtizedek óra volatilisek, és már akkor azok voltak, amikor ez az iparág még sehol sem volt." - nyilatkozta az euractive.com-nak a főtitkár. "Amikor például Oroszország két évvel ezelőtt exporttilalmat rendelt el a gabonájára, az azonnal áremelkedést okozott az élelmiszerpiacon. És még egy rakás példa van. Hatalmas a volatilitása a rizs árának is, pedig azt nem használják bioüzemanyagok előállítására." - tett hozzá Vierhout.
A főtitkár szerint az etanolipart érő vádaskodásban nagy szerepe van a médiának és bizonyos lobbicsoportoknak, ugyanis a magas árak arra ösztönzik a farmerokat, hogy növeljék a termelékenységüket és többet ruházzanak be innovatív megoldásokba. A bioüzemanyagok piaca miatt ugyanis jóval kevesebb a mezőgazdasági hulladék, amely utóbbiból az ipar az üzemanyagot készíti, és ezáltal csökkenti a felesleges kapacitásokat.
Zárt rendszerben működnek a bioüzemanyag-gyártók
Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. mezőgazdasági és élelmiszeripari tanácsadási üzletágának igazgatója. korábban úgy nyilatkozott az etanolüzletággal kapcsolatban az agrarszektro.hu-nak, hogy az etanolgyártás növekvő alapanyagigénye kétségtelenül több termőterületet foglal el, de ezek a cégek ügyelnek arra, hogy szoros integrációban termeltessék meg ezeket a terményeket. Így jól látható, mennyit fognak adott évben felvásárolni. Piaci zavart az olyan években okoznak elsősorban, mint a mostani amerikai helyzet, amikor valami miatt (jelenleg az aszály miatt) nem terem meg a leszerződött mennyiségük.
A FAO - az ENSZ élelmezésügyi szervezet - , és számos amerikai húsipari cég még a múlt hónapban kérte az Egyesült Államok kormányát, hogy függessze fel azt az előírást, ami szerint az üzemanyagok egy meghatározott hányadának bioüzemanyagnak kell lenni, és így több kukorica jusson az élelmiszeripari igényekre, miközben több mint 50 éve nem látott szárazság tombol a kontinensen.
Már a Világbank sem biztos a dolgában
Közben a Világbank - aki korábban támogatta az iparágat - egyre óvatosabban nyilatkozik róla, mondván, hogy az Uniónak és az egyesült Államoknak is felül kellene vizsgálniuk a bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozásait az élelmiszerárak volatilitása miatt, mert a 2008-as hatalmas élelmiszerár-emelkedésben kulcstényezők voltak ezek az irányelvek.
A Világbank egyik közgazdásza szerint, ha nem emelkedett volna a bioüzemanyag-termelés, akkor nem emelkedett volna ilyen mértékben a kukorica és a búza ára, és az olyan tényezők, mint most a szárazság, sokkal kevésbé lennének hatással a terményárakra.
A búzából, kukoricából és cukorrépából, illetve szójababból termelt bioüzemanyagokat elsőgenerációs bioüzemanyagoknak nevezik, és ezek gyártásának hasznosságát egyre inkább megkérdőjelezik. De az olyan alternatív bioüzemanyag-alapanyagok felhasználását is egyre több kritika éri, mint a trópusi jatropha vagy az olajpálma az egyre több erdőírtás, illetve a feldolgozásuk során felhasznált vízmennyiség miatt, és mert éppen ezért sok természetvédő szerint nagyobb az ezek miatt keletkező környezeti kár, mint amennyi hasznunk van a belőlük termelt bioüzemanyag felhasználásnak.
Az Európai Bizottság egyelőre még nem vizsgált és nem is alkotott irányelveket a bioüzemanyagok földterülethasználatra tett hatásaival kapcsolatban.