Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahhoz, hogy a 2019-es évet a gabonatermesztés szempontjából értékelni tudjuk, egészen 2018 augusztusáig kell visszanyúlnunk, amikor is egészen idén március végéig egy fél éves csapadékhiány keletkezett Magyarországon.- kezdte előadását Petőházi Tamás a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. Ehhez képest a május teljesen ellentétes volt, az időjárás megpróbálta behozni a hiányzó csapadékot, és nagyon sok eső esett, ráadásul a hónaphoz képest szokatlanul lehűlt az idő. A gazdáknak ilyen körülmények között kellett elkezdeni, illetve szükség esetén félbeszakítani a tavaszi munkákat. Ez az időpont a búza virágzására esett, amely így több helyen is elhúzódott, emellett sok megyében növényvédelmi problémák ütötték fel a fejüket. A nem ideális időjárás miatt sok helyen nem lehetett rámenni a földekrel, nem tudtak megfelelően dolgozni, illetve védekezni a gazdák.
A világpiacot nézve, búzából folyamatosan nő a felhasználás, és idén bepótolta a tavalyi kiesés az Európai Unió is - emelte ki a szakember. Az átmenő készletek már évek óta stagnálnak, habár ennek a mennyiségnek a fele már Kínában található. A kukoricáról elmondható, hogy a felhasználás olyan sebességgel nő, hogy megelőzte a termelési színvonalat az elmúlt három évben. Emiatt az átmenő készletek csökkennek, de ennek a nagy része már szintén Kínában van. A GOSZ elnöke kitért Amerikára, ahol komoly terméskiesés várható idén kukoricából, aminek az az oka, hogy nem tudták időben megoldani a vetéseket.
Magyarországon idén az őszi búza termésátlaga 5,2 tonna lett hektáronként, ami nagyon kevésnek számít, és 2020 közepére nagy bajban lesznek azok a gazdák, akik ez alatt, vagy éppen ezen a szinten tudnak majd termelni - közölte Petőházi Tamás. A magyar és az uniós gazdák között az a legnagyobb különség, hogy a hazai termelőknek 100-150 ezer forint árbevételhiányuk van hektáronként a nyugat-európaiakhoz képest. A szakember szerint mindenképpen növelni kell a termelést, hiszen a világpiacon folyamatosan nő a termésátlag, és a magyar gazdáknak tartaniuk kell ezzel a lépést ahhoz, hogy versenyképesek lehessenek. Sokkal jobb a helyzet napraforgóból, 2019-ben ugyanis hektáronként 3 tonna lett a termésátlag Magyarországon, ami világrekordnak számít, hiszen ennyit senki sem tud termelni. Kukoricából 8 tonnás hektáronkénti átlaggal zártuk az évet, habár augusztusban még egy tonnával többre számítottunk - hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette, hogy ezen is lenne mit javítani, és jó lenne elérni a 10 tonnás hektáronkénti termésátlagot, ahhoz, hogy a termelők árbevétele megfelelő legyen. Szóját idén 59 ezer hektáron termeltek a magyar gazdák, és 2,8 tonna hektáronkénti termésátlagot értek el, ami nagyon kevés, rövid időn belül ugyanis a 3,5-4 tonnás átlagot kellene megcélozni és elérni az országban.
- tájékoztatott Petőházi.
Kiemelte, hogy van még tehát mit javítani a hazai gabonatermesztésen, a jövőben ugyanakkor biztosan nagy hatással lesz a piacra az afrikai sertéspestis (ASP) kínai terjedése, hiszen Kína így nem vásárol annyi kukoricát, mert a sertések egy részét ki kellett vágni, és ez az árakra is hatással van. Az ASP egyetlen pozitív hozadéka, hogy a baromfiágazat így felfutóban van Kínában, ami szintén egy abrakfogyasztó ágazat, illetve amellett sem szabad elmenni, hogy a búza világpiaci árát is jelentősen megemelte a pestis jelenléte. Az USA-Kína gazdasági konfliktusa is meghatározza a piac alakulását, következménye ugyanis, hogy Kína nem Amerikából, hanem Nyugat-Európából próbál így sertéshúst vásárolni, emiatt az európai és a magyar húsárak is emelkednek, ez pedig a gabonaárakra is hatással lesz. Így a magyarországi gabonákra biztos nagy szüksége lesz a nyugat-európai állattenyésztőknek, hiszen ott biztosan növekedni fog a sertéstartási kedv.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Választ adtak a legégetőbb kérdésre a magyar szakemberek: méhek vagy növényvédelem?
- Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
