Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A termelőkben jogosan van félelem az idei várható időjárással kapcsolatban, hiszen az elmúlt évek tapasztalata az, hogy előre nem látható folyamatok zajlanak a klímában, különösen a csapadék eloszlása kérdéses
– vetette fel az idei év várakozásaival kapcsolatban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Kifejtette: jelenleg a talajok vízkészlete újra töltődik vissza, ez kedvező, hiszen a kontinentális éghajlat esetében ennek így kell történnie. Az elmúlt hetekben rendszeresen volt csapadék, amely segített ebben a folyamatban, az őszi csapadékhiány után sokat javult a helyzet a tél folyamán.
A nagyon nagy kérdés az, hogy meddig húzzuk ki, meddig lesz csapadékos az időjárás
- tette fel a kérdést. Az elnök emlékeztetett: 2024 elején még optimális körülmények voltak, csak később alakult ki az emlékezetes szárazság. Régebben általános vélemény volt, hogy az április-májusi, valamint a júniusi csapadék határozza meg egyértelműen a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét és hozamait, vagyis az egész évre nézve érdemi kihatása van.
2024-ben ugyanakkor szembesülni kellett azzal, hogy a júliusban érkező kirívó szárazság mindent megváltoztat és ezt most sem lehet előre látni.
Petőházi Tamás szerint tehát a legjelentősebb kockázat idén is az időjárás, és annak ellenére, hogy jelenleg kielégítő a csapadék mennyisége, a későbbiekben ez megváltozhat.
Petőházi Tamás: ez zsinórban a harmadik rossz év
Kevesebb ráfordítás, kisebb hozamok
Az elnök szerint további kockázat lehet az idei évben az, hogy milyen ráfordításokkal dolgoznak a termelők. Az elmúlt évek nehézségei után sok gazda már szűkösebb anyagi lehetőségek mellett termel, vagyis sokuk kevesebb inputanyaggal, nitrogénnel próbál termelni. Ennek a spórolásnak ugyanakkor ára van. Mint fogalmazott:
Meghatározó lesz a későbbiekben, ha nem is 2025-ben, de '26-ban, illetve '27-ben, hogy az inputszegény termelés, az inputráfordítások csökkenése a produktumban is jelentősen érezhető lesz.
Az idei évre nézve ebből a szempontból az is fontos, hogy tavaly a gazdák mikor, milyen árak mellett tudták értékesíteni a terményüket. Aki kicsit később, jobb árakon adta el a termést, az az idei esztendőben is jobb anyagi lehetőségekkel tud termelni.
Korai kukorica és több napraforgó lehet idén
Egyértelműen látszik az is, hogy a vetésszerkezetben már változások vannak. Az év elején egyelőre az őszi kalászosok vetésterülete ismert, ám a termelők és vetőmagos cégek visszajelzései alapján valószínűsíthető az, hogy a gazdák nagyobb arányban akarnak majd napraforgót termelni a korábbi évekhez képest. Természetesen erről még pontos számok nem ismertek, a termelők ezeket a döntéseket ezt követően hozzák meg, de várhatóan a napraforgó népszerű lesz körükben.
Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról
A kukorica esetében is vannak változások, a gazdák felismerték, hogy a nyári kritikus aszályok kivédése, illetve a kockázatok csökkentése érdekében korai érésű, kisebb FAO-számmal rendelkező fajtákat kell választani.
Azok a termelők, akik elszenvedték ezt a két-három évet, már látják, hogy a magyar kukoricatermesztés megváltozik. Egyértelműen azt kell látni, hogy a profitmaximalizáló kukoricatermesztés helyett egy biztonsági játékot kell játszani, erre kell berendezkedni.
A korábbi vetésidővel minden szakember egyetért, megfelelően ki kell választani azokat a hibrideket, amik alkalmasak a 6 fok körüli talajhőmérsékletben való vetésre. Ki kell választani azokat a FAO-számokat, amik nagy biztonsággal korábban beérnek.
Bizonyos területek esetében pedig el kell azon gondolkodni, hogy érdemes-e még kukoricát termeszteni, vagy pedig az adott körülmények között egy kisebb anyagi ráfordítással termeszthető növényben kell gondolkodni. Ezt minden termelőnek önállóan át kell gondolnia.
Az alternatív kultúrák, így például a cirok esetében az elnök szerint a piacnak kell alakítania a folyamatokat, a vevőknek, például a takarmánykeverőknek kell meglátniuk benne a lehetőséget. Ezt követően érdemben növekedhet majd a cirok vetésterülete is, de addig a gazdák várhatóan nem fognak tömegesen termelni ebből a növényből.
Sok függ a háborútól
Az árak alakulásáról szólva az elnök kijelentette: egyértelműen a háború következményei, annak alakulása fogja meghatározni a piacot.
Európában nincs gabonahiány, de az import „elfér”, a vevők szívesen kihasználják az alkalmat, ha harmadik országokból származó gabonát vásárolhatnak. Ezen a téren ráadásul új küldő országok is jelentkeztek, a közelmúltban például Kazahsztánból vásároltak búzát olasz vevők. Ez ugyan nem jelentős mennyiség, de arra elég, hogy befolyásolja a piacot. A kukoricát illetően némileg más a helyzet, itt Közép-Európában szűkösség figyelhető meg, amely szintén alakítja a piaci folyamatokat. A felvásárlók ráadásul ezekre a tényezőkre figyelnek az ártárgyalások során, vagyis egy-egy ilyen hír érdemben képes befolyásolni az árakat is.
