Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hagyományosan a fa illetve a fa hulladék nem alkot külön kategóriát a megújuló energiaforrások között, a biomassza fogalma által felölelt terület egy részét adja. Klasszikusan ide tartoznak a célirányosan termelt energianövények, mint például a nyárfa vagy az energiafűz, továbbá az iparból vagy mezőgazdaságból kikerülő fahulladékok. Az Eurostat legfrissebb, 2010-es évet vizsgáló felmérése szerint a teljes belföldi energiaszükséglet kielégítéséhez átlagosan 5 százalékkal járult hozzá a kifejezetten fából nyert energia. Csak a megújulók kategóriáját nézve azt láthatjuk, hogy az Európa ilyen forrásokból nyert energiájának átlagban a fele származott fából illetve fahulladékból, keletre és északra haladva pedig még nagyobb hányadot tesznek ki. A lista élén Észtország áll 96 százalékkal, őt Litvánia (88%), Finnország (85%), Lengyelország (81%), Lettország (78%) és Magyarország (77%). Hazánk a teljes energiaszükségletből történő részesedés szempontjából is meghaladta 2010-ben az uniós átlagot, mindösszesen 5,9 százalékát tették ki a fából és fahulladékból származó források a teljes energiafelhasználásnak.
Az uniós tagállamokban tavaly mintegy 429 millió köbméterre rúgott a fakitermelés, melynek 21 százalékát tette ki a kifejezetten energiacélú mennyiség. Európában jellemző módon fenntarthatósági elveket követ a fagazdálkodás, azaz lényegesen nagyobb, közel másfélszeres mértékű a visszapótlás, mint amennyit energia vagy ipari célzattal kivágnak. Ezen adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy az sem okozna gondot, ha az energiacélú kereslet nagyobb mértékben megugrana a közeljövőben.
Az ipari és energiacélokra szánt fafelhasználás arányát általában előbbi dominanciája jellemzi, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovákia területén 93 százalékát szívta fel az ipar a teljes fakitermelésnek. Egyedül három tagállamban volt fordított az arány, Olaszországban 74 százalékot, Görögországban 72 százalékot tett ki az energiacélú felhasználás, míg Magyarországon kiegyensúlyozottabb a helyzet, nálunk 48-52 százalékban arányul egymáshoz az ipari illetve az energiacélú termelés.