2020-ban az Eurostat adati szerint a gazdaságok száma az Európai Unióban összesen 9 067 300-ra volt tehető. Ebből az olyan kisgazdaságok, amelyek átlagosan évi 8000 euró alatt termelnek, 65,6 százalékot tettek ki. Az összes gazdaságot tekintve 2020-ban 87,8 százalék családi gazdaság volt.

A generációváltás és a gazdálkodók magas átlagéletkora Európa valamennyi tagállamát érintő kérdés.

Az Európai Unió országaiban megfigyelhető, hogy az összes gazdaságvezető közül 57,6 százalék az 55 év feletti mezőgazdasági vezetők száma, ezzel szemben a fiatalabb, 35 év alatti korosztályból mindössze 6,5 százalék az, aki valamilyen agrárvállalkozás élén áll. Az Európai Unióban a teljes mezőgazdasági végzettséggel rendelkező üzemvezetők aránya 10,2 százalékra tehető.

Tíz év alatt 100 ezer agrárgazdaság tűnt el Magyarországról

Ötödével esett a gazdaságok száma három év alatt, az agrárcégek még viszik tovább a csökkenő állattartást.

A KSH adatai szerint Magyarországon a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 2017 óta csökkenő tendenciát mutat. 7 évvel ezelőtt több, mint 222 ezer fő dolgozott valamilyen mezőgazdasági területen, 2022-ben ez a szám már csak 200 ezer embert számlált. A magyar mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az EU összértékén belül 1,9 százalékra volt tehető 2023-ban. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024-ben Magyarországon a mezőgazdasági terület 5 070,7 ezer hektár, melyből 4 132,3 ezer hektár szántóterület, 81,9 ezer hektár gyümölcsös, 794,0 ezer hektár gyepterület és 2,3 ezer hektár konyhakert.

Napi 18 ezret fizet az idénymunka, de így is filippínókat kell felvenni

Ázsiai idénymunkások nélkül egyre nehezebb tervezni a kézimunkaigényes ágazatokban a betakarítást.

Az Eurostat adatai szerint hazánkban 2020-ban a gazdaságok száma 232 060-ra volt, ebből a kisgazdaságok 67,9 százalékot tettek ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ra ez a szám jelentősen csökkent, így tavaly már csak 196 ezer agrárgazdaság létezett Magyarországon.

A gazdaságok számának csökkenése az elmúlt 10 évben jelentősen felgyorsult. Az elmúlt időszakban a kisebb mezőgazdasági területet használó, néhány állattal rendelkező gazdaságok fejezték be működésüket.

Nem népszerű a fiatalok körében agrárszakma

Az gazdaságvezetők közül 4,8 százalék 35 év alatti, 59,9 százalék pedig 55 év feletti vezető. Az Európai Unió szinte minden országában hasonló a helyzet. Szomszédaink közül Ausztriában 35 év alatti gazdaságvezetők száma 13 százalék, az 55 év felettieké pedig közel 32 százalék. Szlovákiában a 35 év alattiak 11 százaléka vezet valamilyen mezőgazdasági üzemet, viszont az idősebb üzemvezetők aránya itt is magasabb, 46,4 százalék az idősebb, 55 év feletti döntéshozók aránya az Eurostat 2020-as adatai szerint.

A többi szomszédos országban is hasonló eredményeket tapasztalhatunk és nincs ez másként Németországban, de Lengyelországban sem. Előbbiben a 35 évnél fiatalabb gazdaságvezetők aránya 7,6 százalék volt, az 55 év felettieké pedig 46,7 százalék. Utóbbiban a fiatalok 11 százaléka az idősebben pedig 39,4 százaléka valamilyen agrárgazdasági vezető.

Az összes üzemvezetőt tekintve, az Európai Unióban a teljes mezőgazdasági végzettséggel rendelkező üzemvezetők százaléka mindössze 10,2 százalékot tett ki 2020-ban az Eurostat adatai alapján.

Ezt a százalékot lényegesen megelőzi Lengyelország, ahol a mezőgazdasági üzemvezetők 26,4 százaléka rendelkezett mezőgazdasági végzettséggel. Ausztriában ez a szám 24,4 százalékra mutat, Magyarországon pedig az üzemvezetők 9 százalékának volt teljes körű mezőgazdasági végzettsége.

Itt a fordulat: meglepően sokan jelentkeztek erre a képzésre a MATE-n

Nem csak az agrárképzések tekintetében kiemelkedő a MATE

Ahogyan korábbi cikkünkben írtuk, az agrároktatás átalakítása már gőzerővel zajlik hazánkban. Az elmúlt tíz évben fiatalok körében egyre népszerűtlenebbé váltak az agrár irányú tanulmányok és az agráriumban való munkavégzés társadalmi megítélése is negatív. A probléma kiküszöbölésének érdekében változásokat vezettek be a szakképzések területén, ilyen például a Szakképzés 4.0 oktatási stratégia, amit követve teljesen új alapokra helyeződött a szakmai oktatás.

Ez egy ötéves, osztatlan képzés, ami a középfokú oktatásban nem annyira megszokott, hiszen azt jelenti, hogy a felvett diákok az 5. év végén kapják meg kompletten az érettségit és a technikusi minősítő oklevelet. A korábbi szakgimnáziumi képzésben volt egy olyan időszak, amikor négy év után lehetett továbbtanulni, ennek következtében sok diákot vesztett az agrárium. A technikumi képzés ezt a problémát úgy tűnik, tudja orvosolni. Az ipari és az agrárszakmák között már alig van különbség, rendkívüli fejlődés indult meg az agráriumban, mely azt jelenti, hogy a robotizáció, az internetalapú eszközök olyan súllyal jelennek meg a képzések során, amit 10 évvel ezelőtt még el sem tudtunk képzelni.

- fogalmazott korábban az Agrárszektornak Hajnal Sándor, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum kancellárja.

Bruttó értékek

2023-as adatok alapján a mezőgazdasági ágazat bruttó hozzáadott értéke az EU összértékén belül a vizsgált országokban az alábbi módon alakult:

• Magyarország: 1,9 százalék
• Ausztria: 1,9 százalék
• Horvátország: 0,7 százalék
• Lengyelország: 6,3 százalék
• Románia: 5,2 százalék
• Szlovákiában 0,4 százalék
• Németország: 13,8 százalék
• Franciaország: 17,4 százalék

Nőttek a keresetek, de az agrárium a sor végén kullog

A mezőgazdaság továbbra is a legrosszabbul fizető területek egyike, még az oktatás és az egészségügy is megelőzi.

Növénytermesztés ás állattenyésztés

Az állattartó gazdaságok átlagos mérete Európában 50 hektár alatt van, és kevesebb mint 50 állategység tartozik egy-egy gazdasághoz. Egy átlagos európai állattartó telep 34 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik. Még az állattenyésztésre specializálódott régiókban is - a 10 legnagyobb európai termelő országra vonatkoztatott adatok alapján - egy gazdaság átlagosan 51 hektár földterület használ és 2 embert foglalkoztat, illetve 79 állategység tartozik hozzá.

Lehull a lepel: így teljesítettek ezek a magyar termelők

A sok nehézség ellenére nem produkáltak rossz évet a termelők Magyarországon tavaly.

Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban a 2022-es évhez képest a sertés- és a szarvasmarha-állomány 1 százalékkal, a juhállomány százalékkal, a kecskeállomány pedig százalékkal esett vissza 2023-ra. Így az EU-ban a tavalyi év során összességében 133 millió sertést, 74 millió szarvasmarhát, 58 millió juhot és 11 millió kecskét tartottak.  A legtöbb, nagyságrendileg 17 millió szarvasmarha Franciaországhoz köthető, Németország 10 millióval ékeskedett, Lengyelországban pedig 6,4 millió szarvasmarhát tartottak. Magyarországon 2023. december 1-jén a KSH felmérései alapján a szarvasmarhák összlétszáma 862 ezer darab volt.

Fontos hírt kaptak a családi gazdaságok: ez sok magyart érinthet

Új pályázati felhívások segítik az állattartókat és az élelmiszer előállító gazdaságokat.

Hazánkban tavaly a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 73 százalék volt, ami a 2020-as adatokhoz képest 10 százalékponttal magasabb, ezzel szemben az állattartók aránya csökkent, így ezek a gazdaságok tavaly az összes gazdaság mintegy 14 százalékát tették ki.

Az előző kategóriákba be nem sorolható gazdaságok aránya 5,2 százalék, ezek olyan gazdaságok,
amelyek például támogatásra jogosult, nem használt gyepterülettel rendelkeznek, vagy
ugarterületük van, esetleg kizárólag szolgáltatást végeznek.

2023-ban a gabonatermelés értéke hazánkban 15 082,14 ezer tonna volt. A gabonafélék vetésterülete itthon évről évre növekszik, a tavalyi évben a vetésterület meghaladta a 2,5 millió hektárt is. Németországban gabonát közel 6 millió hektár körüli területen termelnek és a gabonatermelés 42 507,7 ezer tonnát tett ki 2023-ban. Tavaly Ausztriában 5325,05 ezer tonna, Horvátországban 3182,18 tonna, Lengyelországban 35 183,86 tonna, Romániában 24 007.93 ezer tonna, Franciaországban pedig 63 800,96 ezer tonna gabona termett meg.