Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az EuroPcom tanácskozást a Régiók Európai Bizottsága szervezte az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, az Európai Unió Tanácsával, az Európai Beruházási Bankkal, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Gazdasági Együttműködési Szervezettel szorosan együttműködve. Ez a legnagyobb éves európai konferencia a nyilvános kommunikáció szakértői számára. A „Communicating Climate Action” szlogen égisze alatt az idei EuroPCom alkalmat biztosított az Európai Unió kapcsolódó üzeneteinek közvetítésére, valamint azoknak a kommunikációs technikáknak és módszereknek a megvitatására, miként vonják be a polgárokat az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekbe - írja a HelloVidék.
Aggasztó dolog derült ki a felmelegedésről: ha nem cselekszünk, nagy baj lesz
A program globális perspektívát adott a COP27 „tétjéről” és tájékoztatást nyújtott az éghajlattal kapcsolatos kommunikációs üzenetekről, illetve gyakorlati példákat mutatott be a sikeres kommunikációs megközelítésekről és technikákról, amelyek elősegíthetik a polgárok, az üzleti élet vagy a hatóságok elkötelezettségét az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések végrehajtásában. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményében (UNFCCC) résztvevők konferenciáját (COP 27) 27. alkalommal tartják 2022. november 6. és 18. között az egyiptomi Sharm El-Sheikhben. Az Európai Unió delegációjának és a helyi önkormányzatokat világszerte képviselő LGMA (Local Governments and Municipal Authorities) választókerület tagjaként a Régiók Európai Bizottsága is részt vesz ezen, hogy szorgalmazza a szubnacionális szintű önkormányzatok (azaz a régiók, megyék, kerületek, városok és települések) formális szerepvállalását a nemzetközi klímaszabályozásban és a Párizsi Megállapodás végrehajtásában.
Helló, klímaváltozás! Már szüretelik az első magyar pisztáciát, a Balatonnál termesztik
Egy igazán kritikus évtizedet élünk és most kell cselekedni, hiszen egyre több a Földön az áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály. Ez az évtized dönti majd el, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük. A párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése az volt, hogy korlátozzuk a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra az iparodás előtti szinthez képest. Fel kell ismernünk, hogy többet kell tennünk. Látnunk kell, hogy nem elég gyorsan csökkentjük a kitűzött célt. Épp ezért meg kell teremtenünk a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, amihez nem csak ambícióra, de cselekvésre is szükség van. Az ENSZ jelenleg ugyanis úgy látja, hogy belátható időn belül „nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének
- mondta a konferencián Jacob Werksman, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságának főtanácsadója, az EU klímapolitikájának nemzetközi képviselője.
Hozzá intézte kérdését a HelloVidék is a tanácskozás erre lehetőséget adó részében. Arra voltak kíváncsiak, hogy miután az Európai Unió ragaszkodott ahhoz, hogy növelni és javítani kell a meglévő segélyprogramokat az országok veszteség- és kárszükségleteinek kielégítése érdekében, mégis hogyan tudják megerősíteni a meglévő forrásokat és ebben milyen szerepet szánnak a városoknak és régióknak?
Mindannyian egyetértünk abban, hogy erősítenünk kell a szerepünket az Európai Zöld Megállapodásban, ami az unió gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítaná át. Biztosítaná az üvegházhatású gázkibocsátás mértékének csökkentését, a gazdaság növekedésének függetlenedését az erőforrás-felhasználástól, valamint azt, hogy ennek a „zöld” átalakulásnak sem az emberek, sem a térségek ne legyenek a vesztesei. Ebben a törekvésben vezető szerep jut a városi, megyei önkormányzatoknak. Kiemelt kezdeményezésünk, hogy a városokat és régiókat helyezzük az unió klímasemlegességre való átállásának középpontjába. A törekvésünk megerősítésére több lehetőségünk is van, például nagyobb mértékű, kifejezetten ezekre a területekre fókuszált forrásokkal vagy épp a civilek támogatásával, vagy a fenntartható mezőgazdaságra való átállás szorgalmazásával. Emellett egy sor kommunikációs és elkötelezettségi eszközt is fel tudunk mutatni a zöld átmenet felgyorsítására helyi és regionális szinten. Fel kell ismernünk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések mellett finanszírozásra is szükség van. Úgy gondoljuk, hogy folyamatunk következő szakaszának arra kell összpontosítania, hogyan lehet megerősíteni a meglévő erőforrásokat
- válaszolta Jacob Werksman, mint az EU vezető tárgyalója.
Komoly veszély fenyegeti a világot: nagy baj lesz, ha nem sikerül megállítani
A tanácskozáson Michael Bloss, európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a szegényebb déli országok, mint például Pakisztán vagy Kenya egyfajta kompenzációt kérnek a klímaváltozás miatti károk miatt, mert úgy tűnik, hogy a krízis globális mértéket öltött. Kiemelte a vízhiány okozta problémákat, rámutatva, hogy ez világszerte és Európában is óriási problémát jelent, látva a kiszáradó folyókat például Németországban vagy Olaszországban. Yunus Arikan, ICLEI Világtitkárság globális érdekképviseleti igazgatója hangsúlyozta, hogy több ország máig tabuként beszél néhány, a klímaváltozás mérséklését érintő intézkedésről. És pár a párizsi megállapodás egy újszerű megközelítést adott, ma már tudjuk, hogy egyetlen ország vagy régió nem tudja egyedül megoldani a problémát. Összefogásra van szükség, amit az úgynevezett a „glasgow-i klímaegyezmény” is megerősített tavaly, ahol az országok elkötelezték magukat amellett, hogy tovább gyorsítják szén-dioxid-mentesítési terveiket és sürgették a fejlett országokat, hogy 2025-ig duplázzák meg az alkalmazkodáshoz kapcsolódó finanszírozást a fejlődő országokban.
Kiadták a figyelmeztetést: riasztó jelentést tettek közzé a világ energiatermeléséről
Jóváhagyták továbbá a globális szén-dioxid-piac kereteinek megteremtésére vonatkozó szabályokat. Yunus Arikan szerint a most kezdődött COP27 még komolyabb változásra kell, hogy sürgessen. Ahogy rámutatott, a felgyorsult urbanizáció nagy gondokat okoz, de a vidéki térségek új lehetőségeket rejthetnek. Úgy véli, ha létezik valahol egy jól működő gyakorlat, azt integrálni kell világszerte máshol is, ami új folyamatokat generálhat. A forrásokat azonban át kell bizonyos helyeken csoportosítani és emlékeztetni kell a döntéshozókat a helyi önkormányzatok szerepére. Végül kiemelte, hogy a fenntarthatóságra koncentrálva néha kemény kérdéseket kell feltenni. Az ülésen a polgárok bevonásának szükségességét is hangsúlyozták az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvésbe. Ahogy a Régiók Európai Bizottságának moderátorai fogalmaztak, a globális felmelegedés visszafordítása az éghajlatváltozás világszerte gyakorolt hatásainak mérséklése, valamint az ahhoz való alkalmazkodással drasztikus társadalmi és gazdasági átalakulást igényel az egész bolygón.
