A méhek a virágok legszorgalmasabb és leghatékonyabb beporzói. A méhalkatúak öregcsaládjába tartozó 20 000 faj közül mintegy 700 előfordul hazánkban. Ezek közül egyetlen faj a nagy családban élő házi méh, a többit hívhatjuk vadméheknek. Természetüket nézve egyáltalán nem vadak, sőt, szelídek, ez a jelző mindössze a házi méhtől való elkülönítésre szolgál. Az Év beporzói versenyben első ízben a vadméhek közül választott ki három kisebb csoportot az egyesület, azok valamelyikére lehet szavazni 2023. március 1-ig - írja közleményében a munkacsoport.

Bányászméhek

A méhek közül több mint 3000 faj tartozik a bányászméhek (Andrenidae) családjába. Fészkelésük nem feltűnő. Nevüket nem meghazudtolva, a föld alatt ásnak üreget, ott hozzák létre bölcsőiket. Mindegyikbe egy petét raknak, miután meghordták nektárral és virágporral. Számukra a csupasz, nem bolygatott földfelület fontos a fészeképítéshez. Ezek a kis vagy közepes méretű méhecskék magányosan élnek. A virágpor gyűjtésére kialakult „kosárkájuk” van. Azon kevés méhek közé tartoznak, akiknek közt éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a koraesti órákban aktív) fajok is vannak.

Faliméhek

A méhek közül több mint 4000 faj tartozik a művészméhek (Megachilidae) családjába, és közülük mintegy 350 faliméh (Osmia) fajt ismerünk. Ők eredetileg más rovarok által a fába rágott járatokban, nádszálak üregében, csigaházban, vagy saját maguk által löszfalakba rágott üregekben hozták létre bölcsőiket. A nádtetők uralkodása idején könnyebb dolguk volt, azután a nádtetők is megfogytak, a holt fa is megritkult az erdőkben. A rovarszállókba kitett kifúrt fadarabok és nádkötegek elsősorban ennek a méh-csoportnak segítenek a szaporodásban - ők pedig nekünk segítenek a sok megporzott virág révén. Öröm elnézegetni ezeket a magányosan munkálkodó, szorgalmasan nyüzsgő, dundi, pihés méhecskéket, és hallgatni tavaszi zsongásukat a méhbölcsők körül.

Szabóméhek

A faliméhekkel egy családba tartozó, magányos életmódot folytató vadméhek a Megachile nemzetségből. Nevüket arról a viselkedésükről kapták, hogy növények leveleiből többé-kevésbé szabályos alakú foltokat szabnak ki rágójukkal, és ezeket a kis levéldarabkákat cipelik magukkal, hogy a fészek falát azzal tapétázzák ki. A világon mintegy 1500 fajukat írták már le. A rózsa-szabóméh elsősorban a rózsából rág magának nagyobb lapokat, a kis szabóméh orgonából, a málna-szabóméh málnából, mások akácból, bodzából is kiharapdálják a szükséges darabokat. A lucerna szabóméh a lucerna maghozamának kialakításában fontos szerepet játszik, ugyanis a lucerna sajátságos virágjában is hozzá tud férni a nektárhoz - és a virágporhoz.

Címlapkép forrása: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzó Munkacsoport