Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ezeket figyelembe véve a hazai KAP Stratégiai Terv úgy került kialakításra, hogy sokkal inkább az ösztönzés és ne a korlátozás eszközeivel hasson a gazdálkodókra. Az eddig bevált és jól ismert gyakorlatokból épül fel a zöld támogatási rendszer, kiegészülve néhány új elemmel, építve az előírások pozitív összhatására. Fenntarthatósági szempontból kiegészült a támogatásra jogosult hektár fogalma, a kölcsönös megfeleltetés helyét átvette a feltételesség, az I. pilléres (közvetlen) támogatások köre kibővült az Agro-ökológiai Programmal (AÖP) - olvasható a kap.mnvh.eu-n található kiadványban.
Egyre több magyar gazda ültet így növényeket: tényleg megéri ebbe belevágni?
Mi is az az AÖP?
Ahogyan korábban lapunk is megírta, az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv által meghatározott I. pilléres támogatási keretrendszer talán legfontosabb új támogatási eleme, amely évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd. Az előzetes kalkulációk alapján 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként. Az AÖP a termelők számára évente választható, önkéntesen igényelhető támogatási forma, amely a klíma és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáért cserébe jár. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók megismerjék ennek a programnak a részleteit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium egy letölthető kiadvánnyal segíti a tájékozódást. Lényeges sajátossága az AÖP-nek, hogy az ideiglenes gyepekre nem a szántó földhasználati kategóriára vonatkozó gyakorlatokból, hanem gyepes földhasználati kategóriában előírt gyakorlatokat kell választani, hiszen agrotechnikai szempontból gyepként funkcionálnak.
Óriási segítséget kapnak ezek a magyar termelők: ennyit kell csak tenniük érte
Az AÖP főbb jellemzői:
- önkéntes vállaláson alapul, a gazdálkodó dönti el, hogy behozza-e a területét a támogatásba vagy nem,
- a mezőgazdasági üzemen belül minden földhasználati kategóriára (szántó, gyep, ültetvény) vonatkozóan legalább 2 pont értékű gyakorlatot szükséges választani,
- az egységes kérelemben minden évben külön nyilatkozni kell arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben,
- a kötelezettségvállalás időtartama 1 év,
- egységes összegű, környezeti vállalásokat ösztönző támogatás, ami hektáralapon kerül kifizetésre,
- a választott előírások teljesítése esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére elszámolható támogatás, földhasználati kategóriánként a kötelezően előírt teljesítéshez 2 pont szükséges, tehát akkor sem jár több támogatás, ha a választott és teljesített előírások pontértéke meghaladja a 2 pontot.
- az AÖP támogatás igénybevételének feltétele a Gazdálkodási Napló vezetése és elektronikus beküldése.
A hektáronkénti támogatási összeg egy hányados, amelynek értéke fordított arányban változik az országos szinten jogosan évente igényelt összes hektár számával úgy, hogy az éves AÖP-keretösszeg tekinthető a bázisnak. A hektáronkénti támogatási összeg azonban nem csökkenhet 60,64 euró/hektár alá és nem emelkedhet 105 euró/hektár fölé.
Egyre több ilyen gazdaság van Magyarországon: gyorsan terjed az új őrület
A hazai KAP Stratégiai Terv nagy lépést tett a zöld célok megvalósítása érdeké - ben azáltal, hogy a gazdaság azon művelés alatt nem álló területei, illetve tájképi elemei is megfeleljenek a támogatható hektár alapfogalmának, amelyeket:
- a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) vagy
- az AÖP előírásai, valamint
- más kötelezettségek (pl. Natura2000 előírások, erdősítés stb.) szerint tartanak fenn, vagy
- amelyeken nem termelő beruházások kerülnek kialakításra.
A támogatható terület fogalmának kibővítésével támogatásra jogosult területté váltak bizonyos feltételek teljesülése esetében az alábbiak:
- mezővédő erdősávok,
- fás-cserjés sávok,
- vízfolyások nem művelt partmenti sávjai,
- mocsaras-lápos, vizenyős, zsombékos, időszakosan belvízzel borított területek.
Fontos, hogy ezzel együtt azok a mezőgazdasági területek is jogosulttá válnak a támogatásra, ahol újonnan hoznak létre ilyen típusú élőhelyeket, ún. agro-ökológiai területeket (AÖT), mivel ezek az élőhelyek nem tartoznak a mezőgazdasági területek körébe, ugyanakkor fenntartási kötelezettség ezekre a területekre is vonatkozik.
Ez most óriási biznisz: komoly támogatást kaphat az a termelő, aki ebbe belevág
Mik a célkitűzések?
Lapunk is többször foglalkozott már a klímaváltozás és a mezőgazdaság kapcsolatáról, hiszen a két dolog kéz a kézben jár. Az évről vére egyre keményebb arcát mutató időjárásváltozást nemcsak az agrárium szereplői, hanem mi, magunk is tapasztalhatjuk. Ez pedig mindenkit komoly akadályok elé állít, így nem meglepő, hogy a termelők körében is kulcsfontosságú ez a kérdés. Ráadásul a természetvédelem is központba került, így nő az igény az organikus, fenntarthatóbbnak tartott termékek iránt. Az AÖP-ön belül pedig az alábbi célkitűzéseket határoztak meg ezzel kapcsolatban:
talajtakarás a szénmegkötő képesség növelése és az erózió csökkentése érdekében: a hosszabb ideig fedett talajfelszín növeli a talajok szénmegkötő képességét, védelmet nyújt a talajnak az erózió káros hatásaival szemben és segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében.
terménydiverzifikáció a termelés változatosságának és a terület mozaikosságának növelése érdekében: a megfelelően diverz, eltérő igényű kultúrákból álló vetésszerkezet hozzájárul a talajzsarolás csökkentéséhez, a mezőgazdasági terület bruttó tápanyagmérlegének javításához, a peszticidhasználat csökkentéséhez, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó biodiverzitás védelméhez azáltal, hogy változatos élőhelyet és táplálékot biztosít számos vadon élő állatfaj számára.
tájképi elemek megőrzése a vízkészletek fenntarthatósága: a gyakorlat célja a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó élőhelyek és tájelemek fenntartása, sokszínűségének növelése, a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítása, parlagon hagyott területekkel és vizes élőhelyekkel a szénmegkötés, valamint a talajok erózió elleni védelmének elősegítése a mezővédő erdősávok, fasorok, illetve táblaszegélyek és erózióvédelmi sávok alkalmazásával.
biológiai sokféleség védelme: a mozaikos tájszerkezet kialakítása, kedvező hatással van a mezőgazdasági élőhelyek biodiverzitására, illetve a táji struktúra diverzitására. Amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül az összes szántóterület meghaladja az 50 ha-t, a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt. Az AKG „önkéntes táblaméret korlátozás” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy az az ügyfél, aki AKG-ban választotta ezt az előírást, az AÖP-ben nem választhatja.
beporzó rovarok védelme: a növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő-szerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az Irányító Hatóság teszi közzé tájékoztató jelleggel.
műtrágya és növényvédőszer-használat csökkentése és az ammónia-kibocsátás csökkentése N-megkötő készítményekkel: a szántóterületek legalább 50 %-án talajkondicionáló, növénykondicionáló - beleértve a csávázószerként használt mikrobiológiai készítményt-vagy N-megkötő készítmények alkalmazása.
ÜHG-kibocsátás csökkentése, a vízkészletek fenntarthatósága, ammónia-kibocsátás csökkentése.
talajegészség javítása, kedvező talajállapot kialakítása: a szántóterületek legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egymenetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve.
Nyílnak a pénzcsapok: súlyos milliárdok várnak a magyar agráriumra
A lényeg tehát az, hogy, a választott gyakorlatok alkalmazásával. Ráadásul a feltételesség kötelező előírásainak betartásával, a támogatásigénylésen túl a termelő hozzá tud járulni mind a környezet, mind pedig a természet fenntartásához és védelmükhöz úgy, hogy közben olyan mezőgazdasági termelést folytat, mellyel a saját, egyik legfontosabb termelő eszközét, a termőtalajt is védi, fejleszti, sőt, még javítja is a minőségét. A részletesebb adatokról, gyakorlatokról ide kattintva lehet olvasni.
Feltörekvőben az ökológiai gazdálkodás
Nagy István agrárminiszter korábban elmondta, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma. Az európai uniós tagállamok között hazánk érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3 százalékos aránynál. Egy komplex rendszer, ami ötvözi a hagyományt, valamint a tudományos kutatás és az innováció eredményeit. A biogazdálkodás követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos arányt. Hogy pontosan mi is az az ökológiai gazdálkodás és milyen szigorú feltételeknek kell benne megfelelni, arról korábban itt írtunk:
