Az El Niño-években a hideg víz áramlása gyengül vagy teljesen el is tűnik, mivel a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz olyan meleg lesz, mint a Csendes-óceán nyugati részén. Van, hogy a keleti medencében a víz hidegebb, ekkor ekkor nagy mennyiségű hideg víz tör fel a mélyből, amit La Niña jelenségnek neveznek. Ha a melegvíz kiegyenlítődik, akkor pedig El Niño jelenségről

- mondta az InfoRádiónak a Klímapolitikai Intézet kutatója. Hozzátette, az El Niño nem az egész világ, hanem elsősorban Dél-Amerika, Afrika, Óceánia és Ausztrália időjárás befolyásolja átmenetileg.

A legfrissebb modellfutások alapján egyébként nem extrém, csak egy közepesen erős El Niñóra kell számítani, ami várhatóan 2024 közepéig tart. De ezek csak előrejelzések, és végül másként fog alakulni

- jegyezte meg. A Klímapolitikai Intézet kutatója beszélt arról is, hogy a globális felmelegedés, tágabb értelemben az éghajlatváltozás is hatással van az El Niñóra, illetve a La Niñara.

Előbbi éveiben jellemzően a globális felmelegedés kissé megszökken, köszönhetően annak, hogy a Föld vízkészletének egyharmadát adó Csendes-óceán középső és keleti medencéje az átlagnál melegebb. Mindez elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában, valamint a Dekkán-félszigeten és Észak-Amerikában okoz az átlagosnál jóval melegebb időjárást. Bármilyen furcsa, az El Niño Európa időjárására azonban nem hat ki számottevően. Vagyis Magyarországon nem kell tartani attól, hogy az El Niño miatt lenne aszály vagy szárazság. Ez nálunk alapvetően is természetes

- emelte ki Kovács Erik.