Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Évről évre jobban látható, hogy a vízkészletek fogynak. Az üzleti termelékenység nagymértékben támaszkodik a vízre, így a hiány jelentős gazdasági következményekkel is járhat: becslések szerint a vízhiány miatt 2025-re bizonyos földrajzi régiók GDP-je akár hat százalékkal is visszaeshet. A probléma a mezőgazdaságot érinti a legsúlyosabban, amely az összes vízfogyasztás 72%-át teszi ki. De más iparágak, például az élelmiszeripar, a petrolkémia, a gyógyszeripar és még a csúcstechnológiai iparágak is veszélyben lehetnek.
Az alternatív vízforrások jelenthetik a megoldást?
A fogyatkozó vízkészletek miatt az alternatív vízforrások alapvető fontosságúak a globális szükséglet kielégítéséhez. A Roland Berger tanulmánya szerint a már megtett erőfeszítések ellenére is komoly kihívások elé néz az emberiség.
- A csapadékos területeken a legkézenfekvőbb alternatív vízforrás természetesen az eső. Az esővizet azonban - például Flandriában - még mindig kevéssé használják. Annak ellenére, hogy az átlagos háztartási fogyasztásnak csak az esetek 18%-ában van szüksége ivóvízminőségre, ma a szolgáltatott víznek nem kevesebb, mint 88%-a ivóvíz.
- A kevés csapadékkal rendelkező területeken a tengervíz sótalanítás után szolgálhat alternatív vízforrásként. Bár a legújabb fejlesztések ígéretesnek tűnnek, a sótalanítás káros melléktermékek, a sóoldat környezeti hatásai továbbra is problémát jelentenek, így még sok a korlátozás ezen a területen.
- A növekvő vízigény kielégítésének egy ideális módja lehet a tisztított szennyvíz újrafelhasználása. A Roland Berger megállapította, hogy Flandriában a szennyvízkezelés 2031-re a háztartások teljes elsődleges vízfogyasztásának mintegy 26%-át fedezheti. Ezen túlmenően a folyamatosan rendelkezésre álló, jó minőségű szennyvíz jelentős előnyökkel járhat az olyan intenzív vízfelhasználók számára, mint a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és az adatközpontok.
Az alternatív vízforrások elterjedése mellett a víz másképp történő felhasználása alapvető fontosságú. Az új vízforrások feltárása nem lesz elegendő, a legfontosabb természeti erőforrásunkkal való takarékosabb bánásmód elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is biztosítsuk vízellátásunkat.
A mezőgazdaságnak rengeteg erőfeszítést kell tennie
Az élelmiszer-pazarlás kezelése szintén egy kritikus pont. Napjainkban az élelmiszerek nagyjából egyharmada megy kárba, ami közel 1,6 milliárd ember táplálására lenne elegendő és a mezőgazdaságban felhasznált víz közel 25%-át teszi ki.
A modern víztakarékos gazdálkodási technikákra való áttérés jelentős mennyiségű pazarlást szűntethet meg. Az árasztásos öntözésről a locsoló és a csepegtető öntözésre való áttérés 30-60%-kal csökkentheti a vízfogyasztást. Más, még fejlettebb technikák, mint például a hidroponika, az aeroponika és a vertikális gazdálkodás a hagyományos mezőgazdasághoz képest akár 90%-kal is csökkentheti a mezőgazdasági vízigényt.
Minden csepp számít
A mentalitásváltás ritkán történik automatikusan, ezért nagy a politikai felelősség a vízpazarlás kezelésében és az újításokba való befektetésben és a vízszolgáltató vállalatok szerepe sem elhanyagolható. A vállalatoknak olyan infrastruktúrába célszerű befektetniük, amely ösztönözheti az újrafelhasználást, a decentralizációt és a hibrid vízrendszereket
- mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
