A Yara norvég vegyszergyártó óriás legújabb németországi előretörésével tovább terjed az EU-ban a „zöld műtrágya” forgalma. A Yara International a német Bindewald & Gutting malomipari csoporttal kötött megállapodása alapján a norvég cég németországi gyárában, Rostockban, kezdik hamarosan gyártani a cég zöld műtrágyáját. A szert vízenergiával állítják elő, és akár már a 2023-24-es szezonban a piacra kerülhet. Marco Fleischmann, a németországi Yara-leányvállalat ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a Bindewald & Guttinggal kötött megállapodás „döntő fontosságú első lépés a német mezőgazdaság karbon-kibocsátásának lecsökkentésére.”

Januárban még arról számolt be a norvég műtrágyaóriás, hogy Európa ma nem biztosít elég ösztönzőt a műtrágya zöldítésére, szemben az Egyesült Államokkal. A cég vezérigazgatója, Svein Tore Holsether akkor azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy üzleti szempontból Amerika jobb választás a zöld műtrágya-befektetésekre, mint Európa. Mindenesetre, a harmadik megállapodásukat kötik a termékük külföldi értékesítésére, és a háromból kettő EU-s országokban lett nyélbeütve, ugyanis a cég a németeken kívül egy argentin burgonyatermesztővel és egy svéd termelőszövetkezettel szerződött le a még piacra nem került, zöld műtrágya értékesítésére.

Zöld hidrogénból zöld műtrágya

A mezőgazdaság zöldítése és a fenntartható gazdálkodás, a műtrágya-felhasználás ma központi kérdések az agráriumban és a Yara válasza a fenntarthatósági kihívásokra a zöld műtrágya. A cég 1905-ben, még Norsk Hydro néven jött létre. Ma több, mint 17 ezer embert alkalmaz és a világ legnagyobb szintetikus nitrogénalapú műtrágya-gyártója, valamint az első cég volt a világon, ami ásványi nitrogénalapú műtrágyát állított elő.

A műtrágya használata ma a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 2,4 százalékát adja ki. Ezért fenntarthatósági szempontból fontos kérdés a műtrágyák új generációjának kidolgozása. A FoodNavigator tavaly arról számolt be, hogy a zöld műtrágyáról a fosszilis forrásokra alapozó műtrágyagyártás alternatívájaként beszélnek. Míg a konvencionális műtrágya gyártásához fosszilis anyagokból nyerik ki a hidrogént, a zöld műtrágya „zöld ammóniát használ,” azaz elektrolízissel vízből kinyert hidrogént használnak fel az ammónia előállításához. Ami érdekes, az az, hogy ez a folyamat önmagában nem újkeletű felfedezés, a korábban Norsk Hydroként ismert cég 117 éve az alapításakor „hasonló technológiával vágott bele a gyártásba,” magyarázta Brigitte Holter, a cég zöldítési és karbon-csökkentett műtrágya-megoldásokért felelős igazgatója a FoodNavigatornak. Azonban a huszadik század alatt egyszerűbb volt a földgázalapú gyártásra átállni. Brigitte Holter azt is elmondta, hogy az orosz-ukrán háború jelentette gázár-emelkedés is bebizonyította, a zöld műtrágya „a helyes út,” nem csak a fenntarthatóság, hanem az élelmiszerbiztonság szempontjából is.

A zöld ammóniára alapuló európai műtrágyagyártás egyébként 2022-ben különösen előtérbe került. Tavaly novemberben az Európai Bizottság nyilatkozatot adott ki arról, hogy az európai műtrágya elérhetősége és megfizethetősége prioritás kell, hogy legyen. A Bizottság elismerte a műtrágyák élelmiszerbiztonságban betöltött szerepét, és idénre tűzte ki egy integrált tápanyagkezelési akcióterv publikálását is. A nyilatkozatban helyet kapott a zöld műtrágya fontosságának a hangsúlyozása is.

Az amerikai megközelítés

A zöld műtrágyák fejlesztése nem csak Európában van fókuszban. Agusztus elején az amerikai Iowa Állami Egyetem arról adott ki közleményt, hogy a kansas-i Wichita Állami Egyetemmel közös kutatócsapatot állítottak fel. A cél az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és egy új zöld műtrágya kidolgozása egyszerre.

A kutatók úgy álltak neki a problémának, hogy elkezdtek kiépíteni egy rendszert, ami képes lekötni a kibocsátott nitrogént és szén-dioxidot, ami azt egy újfajta műtrágya előállítására fordítja. Ez a szer jóval alacsonyabb nitrogén-oxid kibocsátásával jár, ami azért lényeges, mert ez a gáz háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A kutatócsapat célja, hogy nitrogén-oxid és széndioxid-mentes műtrágyát dolgozzon ki. Ez az amerikai megközelítés a „zöld karbamid” kidolgozását vette célba. Ráadásul azon is egyszerre dolgoznak a tudósok, hogy a folyamatot úgy tegyék még fenntarthatóbbá, hogy csak szél- és napenergiát használnak a vegyszer előállításához. Az állami támogatással indított projektnek az is része, hogy a műtrágya mellé nitrogén-érzékelőket fejlesztenek haszonnövényekhez, és szaktanácsadást biztosítanak a gazdálkodóknak az új szer használatáról.

Idehaza is kérdés

A Nitrogénművek 2021-ben adott ki sajtóközleményt arról, hogy megvalósíthatósági tanulmányba kezdett a zöld ammónia hazai előállításáról. Az, hogy Magyarországon lesz-e zöld műtrágya-gyártás azért is fontos szempont lehet a jövőben, mert a gázárak változásától nagyon függ a műtrágya gyártása és kereskedelme is mind hazánkban, mind egész Európában. 2022-ben például a nyár végére a gyártás 70 százaléka leállt a magas gázárak miatt.

A műtrágya piacának 2022-es mélyrepüléséhez képest mindenesetre 2023-ban mérséklődtek az árak és több műtrágya is került a gazdákhoz az AKI második negyedéves összefoglalója alapján. A piac visszarendeződését az is mutatja, hogy 2023 második negyedévében a kálium-klorid kivételével az árak jóval alacsonyabbak voltak, mint tavaly.

Mindenesetre, az utóbbi évek sokkjait megelőzően az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon a műtrágya-felhasználás. A KSH adatai szerint 2020-ban 135 kilogram volt az egy hektár mezőgazdasági területre jutó átlag hatóanyag-mennyiség, ez közel kétszerese a 2010-es értéknek (72,7 kg).