Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Granulált baromfi trágyával rukkolt elő a Master Good cégcsoport. A Bio-Fer névre keresztelt termékkel feléleszthető a talajélet, amint arról id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa is beszélt. A szakember elmondta, hogy a gazdák ezekkel a termékekkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot a talajban. Bárány László szerint ugyanis lesújtó eredményeket lehet tapasztalni akkor, ha Magyarország művelésbe vont földjeinek talajéletét vizsgálja az ember. Megállapítható, hogy a 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40 %-ára csökkent, vagyis mostanra a gazdák kiéheztették a talajokat.
Nyugat-Európában úgynevezett vegyes gazdaságok vannak, tehát a növénytermesztés és az állattartás nem válik szét egymástól. Magyarországon a rendszerváltást követő 20 évben a szarvasmarha állomány 70%-a, a sertésállomány 60%-a eltűnt, a baromfi termelés se érte el a 30 évvel ezelőtti szintet. Ha egy gazdaságban már nem tartanak állatot, nem képződik szerves tárgya. Ha nem képződik szerves tárgya, nincs mit visszavigyünk a szántóföldre. 20-25 évvel ezelőtt a búza és kukorica szembetakarítása után még beszecskázták és beszántották a szárat, tehát visszaadták a talajnak a szerves anyag több mint 50%-át. Ma már azonban ez is az égetőművekben köt ki, így azt a maradék szerves anyagot is elviszik a gazdák a földből, amiből a talajélet táplálkozna
- magyarázta id. Bárány László.
Miért nem működik már a műtrágyázás?
A hozamlemaradás szoros kapcsolatban van a hiányos és egyoldalú műtrágyázással is. A műtrágyával a gazdák ammónium-nitrátot és kálium-szulfátot visznek be a talajba. Ezek a talajvízzel találkozva savanyú kémhatást (savas PH-t) eredményeznek. A talaj PH-ja optimális esetben semleges, tehát 7 érték körül van - ez segíti a növényt abban, hogy a megfelelő talajzónából fel tudja venni a tápanyagot.
A műtrágyázás eredményeképpen azonban a talaj PH-ja 5,5 - 5,8 közé csökken, savas közeget hoz létre, melyben a tápanyagok felszívódása korlátozott. Mindenféleképpen vegyük figyelembe, hogy aki a korábbi, egyoldalú műtrágya tápanyagpótlási rendszert tartja életben, az tovább savanyítja a talaját, ezáltal tovább konzerválja az alacsony hozamokat
- hangsúlyozta id. Bárány László.
A szakember beszélt arról is, hogy van továbbá egy másik tényező is, mely fokozza a negatív hatást: ha nagy mennyiségű csapadék érkezik, ugyanis a gazdák vízben oldódó műtrágyával dolgoznak. Ezeket a gyártás folyamán folyékony halmazállapotból kristályosítják vissza. Ha komoly csapadékmennyiséggel találkoznak, feloldódnak, és a talajvízzel együtt elindulnak lefelé, a gyökérzóna alá, így a növény nem tudja felszívni őket.
A műtrágyának még az ára is elszállt
Nem elhanyagolható szempont a műtrágyával szemben a kalkulálható ár sem. Az orosz-ukrán háború következménye volt, hogy előbb elszálltak az energiaárak, ennek következtében a szakember szerint a műtrágya árak is szinte megfizethetetlenek lettek. Bár az energiaárak csökkentek, az oroszok nemrégiben bejelentették, hogy lezárják a gabonafolyosót valamint a műtrágya exportot. Néhány nap alatt ismét 20%-kal emelkedett a műtrágya ára.
Az EU is előírta az egyoldalú műtrágyázás csökkentését
Azok a gazdák, akik szerves trágyával dolgoznak, hektáronként 10, maximum 15 ezer forint többlettámogatást kaphatnak. Ha nem viszik be a szerves trágyát, elesnek ettől a többletbevételtől. Ezzel a tápanyagpótlással a termelési potenciál is megőrizhető, tehát nem kell lemondani 5-10%-nyi többlethozamról ill. a támogatásnak köszönhetően olcsóbban szerezhetik be a szükséges szerves trágyát - emelte ki a cégcsoport tulajdonosa. Bárány László beszélt arról is, hogy az általuk kifejlesztett rendszerrel a talaj a rendszeres és szakszerű használat során nemhogy veszít az értékéből, hanem értékét növeli.
A szántóföld nem előállítható termék, ezért a legfontosabb kincsünk és kötelességünk, hogy ezt a talajt a maga termelési használatának értékében megőrizzük. Ezért elsődleges cél az, hogy megállítsuk a minőségi eróziót
- zárta gondolatmenetét id. Bárány László.