EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A Duna-Tisza között elterülő Homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatagnak számít. Ezen a területen ugyanis több víz párolog el és távozik különböző csatornákon, mint amennyi csapadék hullik. Így - szó szerint - égető kérdés a Homokhátság vízutánpótlásának megoldása. Ugyanilyen problémákkal néz szembe a Nyírség is - írja az Index.
Magyarországon a vízgazdálkodási problémák 70 százaléka az Alföldre jellemző. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Nyírség vízpótlásának tervét a vízügyi főigazgatóság, valamint az Agrárminisztérium szakemberei már közösen megtervezték. Kimondottan az öntözési célú vízpótlásra koncentráltunk. A tervcsomagot úgy állítottuk össze, hogy hány hektáron nőhet az öntözött területek nagysága és mennyibe fog kerülni.
- fogalmazott Láng István, az országos vízügyi főigazgatója.
Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja Magyarországon: a klímaváltozás és a folyók 19. századi szabályozások. Előbbi következménye az, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált, utóbbié pedig az, hogy a hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Láng István kiemelte, hogy évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek. Ez rossz hír, hiszen a legfontosabb víztározónk mégiscsak a föld.
A szürkevíz fontossága
Fontos tisztázni először is, hogy mi az a szürkevíz: nem más, mint a háztartásokban már felhasznált, emberi fogyasztásra nem alkalmas víz, de számos más területen még hasznosítható - ilyen például az esővíz. Ugyanakkor az újrahasznosított vizek felhasználása még gyerekcipőben jár hazánkban. Komoly fejlesztésekre van szükség, hogy a csapadékvizet fel tudjuk használni az otthonunkban, például a WC öblítésére. Láng István úgy véli, a mezőgazdaságban működőképes lehet a szürkevíz felhasználása.
A víztől nem megszabadulni kell, hanem házon, illetve birtokon belül kell tartani. A családi házaknál a belterületi tárolást kell növelni. Láng István szerint elsősorban az építési előírásokon kell változtatni. Mint mondja: Tata városa már felismerte a problémát. Az önkormányzat föld alá helyezhető víztároló edényeket ad ki a lakosoknak annak érdekében, hogy fékezze az esővíz áramlását. „Dombvidékeken erősen ajánlott a tatai önkormányzat példája
- állította a vízügyi szakember.












