Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Balaton történetében először bizonyosodott be, hogy a tóban jelen vannak különféle mikroműanyagok, ráadásul gyógyszermaradványok is kötődhetnek hozzájuk. A MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak a Science of the Total Environment szaklapban közölt tanulmánya szerint a Balatonban lévő 50-100 mikrométeres (µm, a méter milliomod része) mikroműanyagok bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába. Igazolni tudta a kutatócsoport azt is, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben (növekedési, szaporodási és biomarker-eltéréseket azonosítottak) - írja az Infostart.
Őrület: ezt biztosan nem tudtad ezekről a magyar vizekben élő halakról
A Qubit cikke szerint más élőlényeket is vizsgálnak a kutatók abból a szempontból, hogy a vízrendszerből a Balatonba jutó fogamzásgátlók milyen hatást fejtenek ki - jelen esetben mocsáricsigákat. Rengeteg változást figyeltek meg az embriók és a kifejlett csigák esetében is, miután a nagy mocsáricsigát (Lymnaea stagnalis) a Balatonban előforduló koncentrációhoz hasonló (10 nanogramm/liter) mennyiségű fogamzásgátló hormonnal kezelték. A csigaembrióknál a szakértők azt tapasztalták, hogy a fogamzásgátlók hatóanyagát adó nemi szteroidok már a korai sejtosztódást is befolyásolták, sokkal lassabban keltek ki, valamint módosult az embrionális korban mutatott táplálkozási aktivitásuk, szívműködésük és mozgásuk is.
Mindenképpen el fogja dönteni azt a nagyon régi vitát, hogy ezek a membrán szexszteroid-receptorok megtalálhatók-e a gerinctelenekben is
- vélekedett Fodor István kutató.
Hozzátette, van egy érdekes evolúciós aspektusa is, mivel a membránreceptorok alapvetően ősibbek, mint a nukleáris receptorok és funkcionálisan konzerváltak, vagyis hasonlók lehetnek különböző állatcsoportok között. Éppen ezért lehetséges, hogy már kialakultak a gerinctelenekben olyan membránreceptorok, amelyekhez képesek nemi szteroidok kötni. Ha pedig végül az jön ki, hogy még sincsenek a puhatestűekben a gerincesekéhez hasonló membránreceptorok, abból nem az következik, hogy ne tudnának hatni a nemi szteroidok ezekre az állatokra.
