A klímaváltozás okozta károk évek óta komoly gondokat okoznak a világ minden táján, köztük hazánkban is. Elég csak a 2022-es európai aszályra gondolni, amikor Magyarországon több százezer hektáron esett ki a termés és emberemlékezet óta először kellett kukoricát importálnunk. A klímaváltozás miatt kiszámíthatatlanná váló időjárás a tavaszt is kaotikussá teszi, és korai felmelegedések és fagyok váltogatják egymást, ezzel minden évben komoly pusztítást végezve a hazai gyümölcsösökben.

Riasztó jóslat érkezett: durva, ami magyar gyümölcsösökre várhat a jövőben

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a klímaváltozás okozta tavaszi fagyok a hazai gyümölcstermesztésre.

Nemrég a német Potsdami Klímakutató Intézet tudósai egy új, átfogó kutatásban elemezték a globális felmelegedés okozta, várható gazdasági károkat, és az eredmények döbbenetes képet festenek. A klímaváltozás okozta kiesés évente 38 billió dollár, azaz 14,023 trillió (14 023 billiárd) forint lesz a világgazdaságnak évente 2049-re. Ez pedig ráadásul nem is egyenletesen fog eloszlani. A melegebb éghajlatú régiók és országok, amik egyébként a klímaváltozást felgyorsító károsanyag-kibocsátás sokkal kisebb részéért felelnek, jóval jobban fogják a gazdasági nehézségek sújtani, mint az északi országok. A világ fejlődő országai, amik a legkevésbé képesek alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz, a károk 61 százalékát fogják elszenvedni a következő évtizedekben. A kutatásról a tudósok a Nature tudományos folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be.

A viharok és árvizek a legsokkolóbbak, de a legnagyobb baj kevésbé feltűnő

A Euronewsnak nyilatkozó Max Kotz, a tanulmány fő szerzője elmondta, hogy bár a közvélemény a tudósokkal egyetemben az extrém időjárási eseményekre fókuszál, mint például a viharok, a hőhullámok, az árvizek és aszályok, maga az átlaghőmérséklet emelkedése okozza a legtöbb gazdasági kárt. Az extrém időjárási eseményekkel ellentétben ugyanis a globális hőmérsékleti átlagok emelkedése, ami önmagában egy csendesebb, lassabb folyamat, strukturálisan ássa alá a mezőgazdaságot, ellehetetlenítve egyes haszonnövényeket, és csökkentve a munkahatékonyságot. 2023 pedig globális átlaghőmérsékletben az eddigi rekord év volt. Azonban a globális felmelegedés nem csak egy-egy extrém évből áll, amit jól szemléltet, hogy mostanra az iparosodás előttihez képest a bolygó hőmérséklete 1,35 Celsius-fokkal emelkedett. A XX. század átlaghőmérsékleténél pedig 1979 februárja óta nem volt olyan hónap, ami hűvösebb lett volna.

A fejlett országok sem menekülnek

Bár a klímaváltozás okozta gazdasági károk rendre a globális dél országait érintik a legsúlyosabban, a mérsékelt égövi gazdaságok, köztük Észak-Amerika és Európa országai szintén ki vannak téve a felmelegedés miatti mezőgazdasági károknak. Az USA-ban leginkább Arizona és Új-Mexikó érintettek, míg az ország északabbi tagállamai kevésbé szenvedik el a káros következményeket.

Európában szintén az északabbi országok, mint például Németország és Dánia fognak kevesebb kárt elszenvedni, míg a déli régiók, különösen Olaszország és Spanyolország, komolyan ki lesznek téve a következő évtizedekben a melegedő klíma okozta gazdasági viszontagságoknak.

Kanada, Oroszország, Norvégia, Finnország, Svédország pedig a nettó haszonélvezői lesznek a felmelegedésnek hosszú távon. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezeket az országokat ne büntetné szintén a klímaváltozás. A 2023-as kanadai erdőtüzek az ország mind a tizenhárom provinciáját érintették. A jelenség, ami márciusban kezdődött, leégett terület méretében Észak-Amerika történelmének legnagyobb erdőtüze volt. A füstje az egész kontinenst beterítette, New York-ot pedig júniusra kísérteties, sárga füst lepte be, júliusra pedig a füst Magyarországot is elérte.

Európában már évek óta látszik a súlyos, negatív hatása a melegedő klímának. Tavaly az EU olívaolaj-termelése olyannyira visszaesett, hogy új negatív rekordot állított fel. Spanyolországban évtizedes viszonylatban a legalacsonyabb volt a termés az ország legfőbb haszonnövényeiből, beleértve a búzát, árpát, rizst, a mediterrán országok gazdái pedig egyre kreatívabb módszerekhez nyúlnak, hogy megmentsék a termést.

Olyan dolog történik az európai földeken, amire senki sem számított

Milyen ősi és modern módszereket vetnek be a klímaváltozás ellen a spanyol és olasz gazdák? És mi a helyzet idehaza?

Ráadásul, a potsdami klímakutató intézet tanulmánya szerint a gazdasági károk most már elkerülhetetlenek, és egy-egy országra lebontva ki is számolhatók, hogy mennyi lesz a nemzetgazdaság kiesése. A következő huszonöt évben például bevételek csökkenésének a mediánja Németországban és az Egyesült Államokban 11 százalék, Franciaországban 13 százalék, nyilatkozta Leonie Wenz klímakutató és közgazdász, a tanulmány társszerzője, a Euronews-nak. Globálisan a bevételkiesés 19 százalék lesz a tanulmány szerint.

Magyarországon is alkalmazkodni próbálnak a gazdák

Arról júniusban írtunk, hogy a klímaváltozás miatt gyakran ugyanannyi csapadék mellett magasabb a párolgás, ami több szárazsághoz vezet itthon. Ehhez nem lesz könnyű alkalmazkodni, és még az is lehet, hogy lesznek olyan területek, amiket fel kell adnunk, mert művelésre alkalmatlanok lesznek a jövőben.

Nincs mese: lehet, hogy termőterületeket kell feladni Magyarországon

A szakértő szerint a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, de ez sem lesz elég minden térségben.

Mindenesetre, az adatok már mutatják, hogy a változó klíma befolyásolja a különböző haszonnövények életképességét a szántóföldi növénytermesztésben. A kukorica sokat vesztett a státuszából tavaly, mint a legfontosabb szántóföldi növény, a termőterülete 10-30 százalékkal csökkent, 800 ezer hektár körüli volt a termőterülete 2023-ban. Ahogy a gazdák új, megbízható haszonnövények után keresnek, a szójának a népszerűsége idén nagyot nőtt. Bár sokkal kevesebbet termelnek szóját itthon, mint a fő haszonnövényeket, a termőterülete 2024-ben 26 százalékkal nőtt, 73,8 ezer hektárra.

Elmarad a várttól a búza hozama, közepes év lesz az idei

Lassan vége az aratásnak, a hozamok és a minőség is elmarad a reményektől, és nagy a területi szórás is.

Az őszi búza átvette a vezetést 2023-ban a kukoricától, 1 millió hektár fölött volt a termőterülete. Idén azonban 18 százalékkal kisebb területen termesztették, 864 ezer hektárra esett a termelés. Az őszi árpa tavaly sokkal jobban ment, 28 százalékkal 400 ezer hektárra nőtt 2023-ban a termőterülete, idén viszont 35 százalékkal zuhant, 260 ezer hektárra. Míg a nyári aratású növények aránya csökkent, az őszi betakarításúaké növekedett. Az idei hozamok pedig mindenhol elmaradtak a várakozásoktól. Ebben a klímaváltozás hatása nyomon követhető, a pockok elszaporodása például nagyban köszönhető az enyhe télnek.