Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mint minden évben, a klímaváltozás idén is hatalmas terhet rótt a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre. A magyar gazdák is küzdöttek idén a különböző környezeti kihívásokkal, amiket a globális felmelegedés eredményezett. 2023-ban a világ minden táján küzdelmekkel nézett szembe az élelmiszeripar és az agrárium és ez a gazdáknak nem csak a megélhetését, de a helyi közösségeket, sőt, még a mentális egészségüket is veszélyeztetheti.
Az európai gazdák idén különösen stresszesek voltak
Az Euronews nemrég számolt be róla, hogy a klímakihívások miatt Európa országai megélhetési problémákkal, a gazdálkodók pedig a fennmaradással és a szorongással küzdöttek. Ez pedig a mezőgazdaság sok, szerteágazó területét érinti. Az egyik, a portálnak nyilatkozó portugál gazda elmondta, hogy a nyári és az őszi szárazság rengeteg előre nem várt költséget hordozott magában. Maaike Smits ötszáz tehenet számláló gazdaságában a heves nyári forróság idén már akkora kockázatot jelentett az állatokra, hogy külön permetező és légcserélő berendezéseket felszerelni az istállókban, hogy a tehenek ne kapjanak hősokkot. A tej átadási árába azonban nem tudják beépíteni az extra költségeket.
Olaszországban a nyári forróság és a hatalmas idei áradások katasztrofális pusztításokat okoztak. Matteo Pagliarani, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának alelnöke azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy mostanra az olasz vidéket kezdik elhagyni a gazdák, akik feladják a küzdelmet a klímaváltozással. Matteo Pagliarani maga is megszenvedte az idei évet. Gazdaságuk Emilia-Romagna régióban májusban komoly károkat szenvedett az olasz áradásokban, szőlőültetvényeiket, húsz hektárnyi termőföldet, több mezőgazdasági épületet is letarolt az árvíz. Ráadásul, a kaotikus időjárás az ültetési időszakot is felborította. Pagliarani szerint az olasz gazdák lelkileg elég rossz bőrben vannak, és különösen a fiatal gazdák elvándorlását fájlalja.
A klímaváltozás miatti gazdasági károk azonban máshol sem érik kevésbé vészesen a gazdálkodókat. Franciaországban egy nemrég elvégzett felmérés szerint a gazdálkodók között az öngyilkosság aránya 20 százalékkal magasabb volt, mint a nemzeti átlag.
A Közel-Kelet éhínségekkel nézhet szembe a szárazságok miatt
Miközben Európa a globális felmelegedés sokrétű kihívásaival küzd, a Közel-Keleten az utóbbi években egyre katasztrofálisabb szárazságokhoz vezetett a forróság. Erről novemberben a New York Times számolt be, egy hároméves kutatás eredményei alapján. A kutatás nagyjából a Termékeny Félhold övezetét, avagy a Tigris és Eufrátesz folyók körüli régiót vizsgálta, főleg Irakot és Szíriát, azonban belevették Iránt is a kutatásba. Ami nem meglepő, mert a perzsa ország 2021-ben az elmúlt ötven év legdurvább aszályát élte át, ami miatt akkor rekord mennyiségű, nyolcmillió tonna búzát kellett importáljon.
A New York Times által idézett kutatás a három év adatai alapján arra jutott, hogy a fosszilis energiahordozók égetése által okozott felmelegedés önmagában a régió csapadékmennyiségét nem befolyásolta. Azonban a szárazság kialakulásához vezető magas hőmérsékletű időszakok kialakulásának esélyét tizenhatszorosával emelte Iránban, Irakban és Szíriában pedig huszonötször esélyesebb lett az extrém hőség, mint a klímaváltozás előtt. Ez pedig a régióban a talajok gyors kiszáradásához és a mezőgazdasági értelemben vett aszályok kialakulásához vezet. A Közel-Keleten pedig a világon az egyik legnagyobb mértékben van kitéve a mezőgazdaság a szárazságnak, amin ideig-óráig az esős 2020-as év segített valamennyit. Azonban tavaly például Irakban a háztartások 61 százaléka szenvedett vízhiánytól. Iránban, ami a régió legnagyobb termelője búzából, idén szintén hatalmas mennyiségekben kellett gabonát importálni a szárazság miatt. Szíriában pedig a tizenegy éve tartó háború és a szárazság együtt 12 millió embert sodort az éhezés határára. A kutatók szerint pedig, mivel a világ hőmérséklete ma 1.2 fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt, az Eufrátesz völgyében minden évtizedben, Iránban pedig legalább évtizedenként kétszer lehet katasztrofális szárazságokra számítani.
A magyar termelők is küzdenek a klímaváltozással
Idén a globális felmelegedés negatív hatásaiból bőven kijutott a magyarországi termelőknek is. A globális felmelegedés miatt felborult a tavaszi időjárás, a kiszámítható, fokozatos átmenet helyett kaotikus hőmérsékleti változások és tavaszi fagyok évek óta okoznak gondokat. Ez a gyümölcstermelést különösen durván érintette idén is. A NAK és a FruitVeb közös jelentést adott ki a fagykárokról, az érzékenyebb fajtákból volt, ahol 100 százalékos volt a fagykár, a jó fagytűrő képességű fajtáknál is előfordultak 60-80 százalékos károk.
Ez durva: súlyos fagy csapott le a magyar barackültetvényekre
A 2022-es rekord aszály a szántóföldi növényeknél idénre ahhoz vezetett, hogy a kalászosok elkezdték kielőzni a kukoricát. Arról májusban írtunk, hogy míg a kukorica vetésterülete 10-30 százalékkal csökkent, 2023-ra az őszi búza vetőterülete 13 százalékkal, 1 millió hektár fölé emelkedett. Ez nem meglepő, miután 2022-ben az ország emberemlékezet óta először kellett kukoricát importáljon és a termésveszteség miatti károk 400-500 millió forint fölé is emelkedhettek.
