Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A szántóföldi növénytermesztés helyzetén keresztül lehet legjobban érzékelni azt a korszakváltást, amit a gazdálkodási körülmények egyidejű megváltozása okoz, és nyugodtan kijelenthető, hogy soha nem látott kihívásokat tartogat. Elsősorban a megváltozott klímára kell gondolni, de piaci átalakulások, a munkaerőgondok, a költségek emelkedése az alacsony terményárak - hogy csak néhányat emeljek ki - mind-mind egyszerre és tartósan vezetnek oda, hogy egy új mezőgazdaság szülési fájdalmait látjuk és éljük át
- fogalmazott az Agrárszektornak Fórian Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető elemzője.
Teljesen átalakulhat a magyar mezőgazdaság: erre fel kell készülni
Napjainkban jól látszik, hogy a globális felmelegedés egyre erősödik, nálunk pedig kimondottan gyorsan. A hazánktól északabbra eső területek gazdálkodóinak számos előnyt hoz ez az időszak, miközben Magyarországon szerkezetváltásra kényszerülünk és csökkenő hozamokkal kell számolnunk. Fórian Zoltán szerint hatalmas problémát jelent az időjárás változása és a rá adott reakciók sebességének különbsége. Nemcsak a termés megvédése a feladat, hanem olyan termékek előállítása is, amelyek gazdaságosan állíthatók elő, legalább középtávon.
Teljesen átalakulhat a magyar mezőgazdaság: erre fel kell készülni
Az időjárás többé nem lesz kegyes hozzánk. Ami a szabad ég alatt terem, az egyre nagyobb kihívásokkal fog szembesülni. Annak érdekében, hogy lássuk, mi vár ránk, mondok igen tanulságos példákat is a déli tagállamokból: az első mindjárt a búza és az árpa. Görögország, Spanyolország és Portugália búza- és árpahozamai jóval alacsonyabbak a mieinknél. Sarkosan, hosszabb magyarázatok nélkül megfogalmazva: a jövőben nekünk is az ő átlagos hozamaik lesznek elérthetők. Aki ezeken tud fenntarthatóan jövedelmezően gazdálkodni, az fog fennmaradni a pályán.
- jelentette ki a szakértő.
Hozzátette, hogy az éppen zajló kukorica, illetve napraforgó betakarítás az aszály és az UV gyilkos hatásait mutatja. Fórian Zoltán úgy gondolja, a várható termés 4,5-4,7 millió tonna lehet, amely szakmailag elég a belső igényekre, de a mennyiségi problémák mindig együtt járnak a minőségi problémákkal, ami ebben az esetben aflatoxin fertőzöttséget jelez előre. A terméskiesések jelentősen megnehezíti a termelők dolgát. A szakember úgy véli, hogy a gazdasági együttműködés mellett a stratégiai együttműködés is rendkívül fontos lenne.
Most már biztos: sürgős megoldás kellene a magyar földek súlyos vízhiányára
Olyan méretű és minőségű árualapokat kell létrehozni, amelyek piaci, értékesítési lánccal bírnak. A meglévő ilyen láncaink mindkét végükön szakadoznak, mind a klímaváltozás okozta termelési bizonytalanságok, mind a piaci átrendeződés okán.
Árak alakulása
A múlt héten a tőzsdei terményárak elindultak felfelé, melynek oka az, hogy az Európai Bizottság ismét csökkentette a 2024/25-ös szezonra vonatkozó gabona- és repcetermésre vonatkozó előrejelzéseit. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU gabonatermelése 2024/25-ben az előző szezonhoz képest 269,9 millió tonnáról 264,5 millió tonnára csökken. Ez az előző szezonhoz képest 2 százalékos, az ötéves átlaghoz képest pedig 5,9 százalékos visszaesés, ami leginkább az agrometeorológiai körülmények romlásának köszönhető. Legnagyobb csökkenést a lágy búza mutatja: 125-ről - 4 éves minimumra - 116,1 millió tonnára. Az EU-ban a 2024/25-ben betakarított repcetermésre vonatkozó előrejelzést 18,4 millió tonnáról 18 millió tonnára csökkentették, ami 9,4 százalékkal kevesebb, mint a 2023/24-es 19,7 millió tonna - tudta meg az Agrárszektor Fórian Zoltántól.
A klímaváltozás durva mellékhatása: ezt kevesen látták előre
A szakértő úgy véli, Magyarország időlegesen elszakadt a nemzetközi trendektől és, hogy a learatott kukorica, illetve napraforgó az utolsó lehetőség a termelők számára, amely pozitívan befolyásolhatná jövedelmezőségüket.
Emiatt a termelők nagyon óvatosak és inkább beraktározzák, mint túladnak rajta, a feldolgozóknak azonban vannak kényszereik. Így arra számítok, hogy előttünk álló hetekben emelkedést látunk majd a belföldi piacon, de ez nem lesz ugrásszerű, nem lesz nagy arányú és tartós. Ha emelkedést látunk, akkor számoljunk és szálljunk ki! Ne a csúcsra, hanem a költségeinkhez mért haszonra tekintsünk!
Hogyan és hol keletkezik a jövedelem?
A szakértő felhívta a figyelmet az értékesítés és a tárolás el nem választható tevékenységeire: a tárolási tevékenységeket a piac elvárásainak megfelelően kell kialakítani, ehhez pedig szükséges megérteni a piac mozgatóit. Saját adottságaink számbavétele során annak feltérképezése, hogy mely tevékenységünkre mekkora részét fordítjuk energiáinknak, elengedhetetlen. A tárolás és értékesítés az, amivel a legkevesebb időt töltjük, miközben jövedelemre ezek vannak a legnagyobb befolyással. A többi tevékenység legfeljebb az optimalizálás, költségcsökkentés, hatékonyságjavulás révén tud ahhoz hozzájárulni.
Tönkreverte a hőség a Balkán mezőgazdaságát is
A kukorica jelenleg minden problémát egyszerre mutat, és ugyan a térségben több országban is jelentős a terméskiesés, a nyugati gazdáknak nincs ilyen gondjuk. Az importnak, amely a legutóbbi aszályos évben megmentette a hazai felhasználókat, most kevesebb esélye van erre. Immár több mint kétéves előrejelzésemet a hazai kukoricaterületre fenntartom. Ez azt jelenti, hogy a legjobb, legfelkészültebb termelők fogják csak termelni.
- vélekedett a vezető agrárszakértő.
