A svédek high-tech, sótűrő gabonája

A cég vezetője, Elén Faxö elmonda az AFN-nek, hogy a céljuk, hogy eddig művelésre alkalmatlannak tartott, vagy a környezetváltozás miatt leromlott talajokhoz gazdálkodásra alkalmas haszonnövényeket fejlesszenek ki. Ez egy nagyon technológiaintenzív folyamat. Az OlsAro alapvetően kétféle módon tudja kifejleszteni az új fajtáit, és ennek a leginkább a szabályozási környezet az oka. Magyarul, egyes országoknak különböző fajtatenyésztési módszerekkel kifejlesztett variánsokat tudnak ajánlani, attól függően, mik a genetikai modifikáció (GMO) szabályai az adott országban - számolt be nemrég az AgFunder News.

Az első változat nem használ génszerkesztést, hanem egy úgynevezett EMS mutagenezisen átesett populációval dolgoznak, amelynek magjait egy specifikus anyaggal kezelik annak érdekében, hogy nagyon magas genetikai változatosságot hozzanak létre. Az EMS-el elért mutagenezis egy biokémiai módszer. Az etil-metánszulfonát (EMS) egy kémiai mutagén, ami alapvetően alkiláló szer, és a DNS bázisára hat, ami a DNS-replikációban hibás illeszkedést eredményez, így gyorsítja a mutációkat. A cég beszámolója szerint saját génbankjukban több, mint 2000 genetikai vonalat tartanak fenn búzából, nagyon magas genetikai változatossággal. Ezeket szűrik, a kívánt tulajdonságokat keresve, így tudják megtalálni a kívánt tulajdonságokat.

A másik módszer azonban génszerkesztésre épül. Az így előállított variánsokhoz azonosítják a genetikai kódolást a hasznos mutációk mögött, és genetikai eredményeket, egypontos nukleotid-polimorfizmusokat, genetikai variációkat tudnak kifejleszteni, amiket beleillesztenek a fajta genetikai állományába. Ehhez nagy genetikai adatbázist, terepről begyűjtött adatokat is használnak, azonban a fejlesztési folyamatban mesterséges intelligencia is asszisztál. Méghozzá gépi tanulást alkalmaznak ahhoz, hogy a magasabb sótűréshez vezető mutációkat azonosítani tudják és kiválogassák a későbbi génszerkesztéshez.

A cég Bangladesben már három éven keresztül tesztelte a sótűrő fajtákat és saját beszámolójuk alapján nagyon jó eredményeket értek el. A korábbi, mérsékelten sótűrő fajtákhoz képest az új nemesítések 52 százalékkal magasabb termésmennyiséget produkáltak. Az országban különösen a száraz évszak alatt nagyon besűrűsödik a só a talajban és a gazdák ilyenkor nem is tudják művelni a földeket, nyilatkozta Elén Faxö, ám az új fajtákkal képesek az évben egyel többször vetni. Bangladesben 2025-ben szeretnék, hogy a vetőmagjaik a piacra kerüljenek, ám itt nem állnának meg. Az OlsAro új fajtáit olyan országoknak szánja, ahol trópusi ciklonok, vagy épp szárazság miatt növekedett a talaj sótartalma, vagy ahol az édesvíz hiánya miatt sós vízzel öntöztek a gazdák. Jelenleg Nepálban, Pakisztánban, Ománban is végeznek terepmunkát és helyszíni tesztelést, ám a jövőben Kenyát, Indiát és Ausztráliát is célba vennék.

Elén Faxö arról is nyilatkozott, hogy a későbbiekben más környezeti stresszek ellen is szeretnének új fajtákat kifejleszteni. Ilyen például a hőséget jobban bíró fajták. Azonban olyan búzában is gondolkodnak, aminek magasabb a nitrogén-hatékonysága, és így kevesebb mesterséges műtrágyát igényel.

Itthon is vannak válaszok a klímaváltozásra

Magyarországon szintén hatalmas kihívást jelent a gazdáknak a globális felmelegedés, és az ezzel járó környezeti katasztrófák sora. Erre nagyon jó példa a szárazság, a 2022-es európai aszály bibliai mértékű csapás volt a magyar mezőgazdaságnak, több százezer hektáron veszett oda a termés, és az országgo emberemlékezet óta először szorult behozatalra a kukoricából. Azonban itthon a GMO helyett más megoldásokban gondolkodnak a kutatók, szakértők. Erre jó példa az ÖMKi munkája az ősgabonák kutatásával. Az olyan fajták, mint a tönköly, alakor, tönke kifejezetten értékes, ökológiai művelésben használható alternatívát jelentenek. Ezek a tájfajta ősgabonák jobban képesek a környezeti kihívásokkal, szárazsággal szembenézni, ráadásul magasabb is a beltartalmi értékük, mint a hagyományos kenyérbúzának. Ezeknek az ökológiai gazdálkodásban való használatát egyébként több intézet is kutatja itthon. Azt 2020-ban jelentették be, hogy több résztvevővel, az ország hét pontján, húsz búzafajtával fajtateszt-hálóztatot indítanak. Ebbe a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint vetőmagforgalmazó cégek és hazai gabonakutató- és nemesítő központok is beszálltak.

Új kenyerek lephetik el a magyar boltokat: ki nem találnád, miből készülnek

Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.

Ma 44,5 kg kenyeret fogyasztanak a magyarok átlagban, azaz hetente egy kilót, így népegészségügyi kérdés a kenyér minősége. Az ÖMKi idén februárban jelentette be, hogy új adatbázist indítanak, hogy a kenyér termékpálya résztvevői megismerhessék egymást. A gazda-molnár-pék adatbázis térképen mutatja az ökológiai műveléssel foglalkozó gazdákat, a hántolókat, illetve a liszt előállításához fontos, köves malmokat.

Rengeteg magyar gazda fordít hátat a mezőgazdaságnak: ezért hagyják ott a szakmát

2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak egyébként szintén hatékony eszköze a precíziós gazdálkodás, amire az utóbbi években növekedett is a kereslet itthon. Azonban egyelőre a digitalizáció nem olyan elterjedt az országban. A 2020-as agrárcenzus szerint a a hazai gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt, 12% pedig használt valamilyen, precíziós gazdálkodáshoz kötődő technológiát.