Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A folyók árhullámai nem feltétlenül kapcsolódnak egy-egy extrém csapadékos időszakhoz. Ritkább esetben előfordulhat az is, hogy az érintett folyó medre valamilyen okból hirtelen áthelyeződik és a folyó új utat vág magának a környező területeken.
Egy ilyen esemény például akkor következhet be, amikor a folyó vize a környező táj, az ártér fölé emelkedik, sokszor a mederben felhalmozódó üledékek miatt, de akár mesterséges okok is állhatnak a háttérben. A katasztrófa során óriási területek kerülhetnek víz alá, ami lakott területeket és agrártájakat épp úgy veszélyeztethet.
A közelmúlt egyik legtragikusabb ilyen árhulláma 2008. augusztusában zúdult le, amikor az indiai Kosi folyó medre egy gát átszakadása miatt 120 km-rel keletebbre tolódott és lakott területek mellett rendkívül termékeny területeket is elárasztott. A tragédia több száz halálos áldozatot követelt, több mint 30 millió lakost érintett közvetlenül és több mint 1 milliárd dolláros gazdasági kárt eredményezett. Ugyanígy a folyómeder áthelyeződésével függött össze az Indus 2010-es pakisztáni áradása is, amely 20 millió embert érintett.
Az Indiana University kutatóinak fejlett távérzékelési technológia alkalmazásával most számtalan olyan helyszínt sikerült azonosítani, ahol egy ilyen esemény bármikor bekövetkezhet. A Nature folyóiratban közölt új eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy a potenciális veszély Damoklész kardjaként továbbra is milliók feje felett lebeg világszerte. Az eredmények szerint főleg hegyvonulatok mentén és a tengerparti területeken várhatók ilyen események, és geológiai okok miatt különösen a kevésbé fejlett afrikai, ázsiai és dél-amerikai térségek veszélyeztetettek.
A szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedésével együtt kritikus fontosságú, hogy az érintett országok tisztában legyenek egy ilyen esemény lehetőségével. A megfelelő vészhelyzeti forgatókönyvek előkészítése ugyanis milliók életét mentheti meg és jelentősen csökkentheti a felmerülő gazdasági, mezőgazdasági és infrastrukturális károk mértékét.