Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szeptember elején nem szokatlan, hogy a sajtóban a fecskékről olvashatunk vagy hallgatunk, de legtöbbször csak annyit, hogy a madarak rendben elindultak a meleg égöv felé, ahol áttelelnek, majd a tél végével visszatérnek az északabbra fekvő országokba, amikor már a tűréshatáruknak megfelelő az időjárás.
Idén nagyon hirtelen rúgta be az ajtót az ősz, helyenként esővel és hideggel, és így több ezer, a meleg nyár végi napokat még itt töltő fecske pusztult el. Ennek a legfőbb oka ugye az volt, hogy a nyár végén még nem indultak el, hiszen augusztus utolsó napjaiban is szabályos kánikula volt.
Ezrével pusztultak el a madarak
A közösségi médiában egyre-másra jelentek meg posztok arról, hogy a fecskék a hideg, esős időben annyira legyengültek, hogy valóban nem rendelkeztek elég erővel az útra keléshez: a becslések szerint több ezer fecske veszhetett oda a szakértők szerint.
Felmerülhet a kérdés, hogyha a fecskepopuláció ekkora sebet kapott Magyarországon, akkor vajon az agrárágaz nem fogja-e megszenvedni a hiányukat akként, hogy nem lesz esetleg, aki "levadássza" a rovarokat, amik normál esetben akár a szántóföldeken keresnének élelmet? Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint voltaképpen eddig is elhanyagolható volt a fecskék ebbéli tevékenysége. Mint elmondta:
A fecskék valóban természetes rovarpusztítók, de a korábbi nagyszámú jelenlétük az állatállományhoz kapcsolódó légysűrűség miatt alakult ki. Tény, hogy a sok fecske az állattartástól független, de az embereket bosszantó rovarokat, így például a szúnyogokat is nagy számban kapta el, ezzel inkább a vidéki településeken élőknek kedveztek, nem az agrártermelésnek.
Kevesebb haszonállat, kevesebb légy
Azt is elmondta, hogy nem véletlen a fecskék számának már évek óta tartó csökkenése: a modernizáció magával hozta azt is, hogy kevesebb lett a rovar az agrárágazat, az állattartás körül - tehát a fecskék lassan szinte teljesen elveszítették ezt a táplálékforrásukat.
A fecskék természetes módon fedezték fel a korábbi évszázadokban, hogy az állattartás kapcsán megjelenő jelentős szállórovar-mennyiség, a sok légy számukra jó táplálékforrást jelent, ráadásul az istállók, gazdasági épületek védettebb részein megépíthették fészkeiket is. Ezek az előnyök alapvetően a fecskéknek kedveztek. Az állatállomány csökkenésével, az állattartás intenzívebbé válásával, a háztáji jószágtartás visszaszorulásával jelentősen csökkentek ezek a fecskék számára kedvező faktorok, így a fecskék száma is.
A modern agrárium nem a fecskékre alapoz
Jelenleg a rovarok távoltartását a nagyüzemi mezőgazdaság növényvédőszerekkel tudja megoldani a termelés hatalmas léptékeit tekintve. A fecskék jelenléte korábban is inkább az állattartó falusi porták, a tanyák és az istállók környékén tartotta kordában a rovarokat. A szántóföldi növénytermesztésben tehát a fecskéknek kisebb a szerepük.
A fecskék állományának csökkenése, különösen a nemrég bekövetkezett nagyarányú elhullásuk inkább a biodiverzitás, a természetvédelem szempontjából jelent rossz hírt, a modern agrártermelés szempontjából nem. Emiatt nem várható élelmiszer-drágulás. Amegfogyatkozó fecskék rovarpusztító munkáját ráadásul más madárfajok, és denevérek át tudják venni.
A főszerkesztő ugyanakkor hangsúlyozta:
Ezzel együtt azonban természetvédelmi okokból indokolt lenne a fecskék védelme, a számukra alkalmas fészkelőhelyek kialakítása, illetve a jelenlétük megtűrése.