Szeptember elején nem szokatlan, hogy a sajtóban a fecskékről olvashatunk vagy hallgatunk, de legtöbbször csak annyit, hogy a madarak rendben elindultak a meleg égöv felé, ahol áttelelnek, majd a tél végével visszatérnek az északabbra fekvő országokba, amikor már a tűréshatáruknak megfelelő az időjárás.
Idén nagyon hirtelen rúgta be az ajtót az ősz, helyenként esővel és hideggel, és így több ezer, a meleg nyár végi napokat még itt töltő fecske pusztult el. Ennek a legfőbb oka ugye az volt, hogy a nyár végén még nem indultak el, hiszen augusztus utolsó napjaiban is szabályos kánikula volt.
Szörnyű: rengeteg fecske pusztul el itthon, nem tudni, mi lesz az állatokkal
Ezrével pusztultak el a madarak
A közösségi médiában egyre-másra jelentek meg posztok arról, hogy a fecskék a hideg, esős időben annyira legyengültek, hogy valóban nem rendelkeztek elég erővel az útra keléshez: a becslések szerint több ezer fecske veszhetett oda a szakértők szerint.
Felmerülhet a kérdés, hogyha a fecskepopuláció ekkora sebet kapott Magyarországon, akkor vajon az agrárágaz nem fogja-e megszenvedni a hiányukat akként, hogy nem lesz esetleg, aki "levadássza" a rovarokat, amik normál esetben akár a szántóföldeken keresnének élelmet? Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint voltaképpen eddig is elhanyagolható volt a fecskék ebbéli tevékenysége. Mint elmondta:
A fecskék valóban természetes rovarpusztítók, de a korábbi nagyszámú jelenlétük az állatállományhoz kapcsolódó légysűrűség miatt alakult ki. Tény, hogy a sok fecske az állattartástól független, de az embereket bosszantó rovarokat, így például a szúnyogokat is nagy számban kapta el, ezzel inkább a vidéki településeken élőknek kedveztek, nem az agrártermelésnek.
Kevesebb haszonállat, kevesebb légy
Azt is elmondta, hogy nem véletlen a fecskék számának már évek óta tartó csökkenése: a modernizáció magával hozta azt is, hogy kevesebb lett a rovar az agrárágazat, az állattartás körül - tehát a fecskék lassan szinte teljesen elveszítették ezt a táplálékforrásukat.
A fecskék természetes módon fedezték fel a korábbi évszázadokban, hogy az állattartás kapcsán megjelenő jelentős szállórovar-mennyiség, a sok légy számukra jó táplálékforrást jelent, ráadásul az istállók, gazdasági épületek védettebb részein megépíthették fészkeiket is. Ezek az előnyök alapvetően a fecskéknek kedveztek. Az állatállomány csökkenésével, az állattartás intenzívebbé válásával, a háztáji jószágtartás visszaszorulásával jelentősen csökkentek ezek a fecskék számára kedvező faktorok, így a fecskék száma is.
A modern agrárium nem a fecskékre alapoz
Jelenleg a rovarok távoltartását a nagyüzemi mezőgazdaság növényvédőszerekkel tudja megoldani a termelés hatalmas léptékeit tekintve. A fecskék jelenléte korábban is inkább az állattartó falusi porták, a tanyák és az istállók környékén tartotta kordában a rovarokat. A szántóföldi növénytermesztésben tehát a fecskéknek kisebb a szerepük.
A fecskék állományának csökkenése, különösen a nemrég bekövetkezett nagyarányú elhullásuk inkább a biodiverzitás, a természetvédelem szempontjából jelent rossz hírt, a modern agrártermelés szempontjából nem. Emiatt nem várható élelmiszer-drágulás. Amegfogyatkozó fecskék rovarpusztító munkáját ráadásul más madárfajok, és denevérek át tudják venni.
A főszerkesztő ugyanakkor hangsúlyozta:
Ezzel együtt azonban természetvédelmi okokból indokolt lenne a fecskék védelme, a számukra alkalmas fészkelőhelyek kialakítása, illetve a jelenlétük megtűrése.
