Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2022 nyarán tapasztalt történelmi aszály rendkívül súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel járt Európa számára. Más országokhoz hasonlóan hazánkban is drámai léptékű terméskiesés követekezett be, emellett erdőtüzek pusztítottak Olaszországban, Franciaországban, Szlovéniában és Romániában, a Pó és Rajna folyókon pedig korlátozni kellett a hajózást. Európa-szerte súlyos gondok voltak a vízellátással is, így Olaszországban például a lakosság fele vízkorlátozással szembesült, míg Franciaországban több mint 100 települést teherautókkal láttak el ivóvízzel.
Európa felét letarolta a brutális aszály: tragikus a helyzet ezekben az országokban
Azóta számos esetben merült fel az a kérdés, hogy a klímaváltozás mennyiben súlyosbította ezt a szélsőséges időjárási eseményt. A Helmholtz Centre for Environmental Research kutatóintézet által koordinált nemzetközi kutatócsoport ezzel kapcsolatban most arra a megállapításra jutott, hogy az aszály rendkívüli intenzitásának és kiterjedésének több mint 30 százaléka az ember által okozott klímaváltozásnak tulajdonítható. A kialakult helyzetet ráadásul az is tovább súlyosbította, hogy a klímaváltozás az előző években folyamatosan csökkentette a talajnedvességet – írta meg a ScienceDaily.
Szörnyű pusztítást okozott az aszály: milliárdos kár keletkezett a magyar földeken
A kutatócsoport elemzése szerint a talaj felső két méterében mintegy 280 köbkilométernyi, azaz 120 millió úszómedencének megfelelő víz hiányzott, amelyből 87 köbkilométer, azaz 31 százalék tulajdonítható az klímaváltozásnak. Az aszály június és augusztus között összesen 1,64 millió négyzetkilométert érintett, ami Közép- és Dél-Európa szárazföldi területének 29 százaléka.
A tanulmány rámutatott az éghajlatváltozás késleltetett hatásaira is. A 2021/2022-es vízgazdálkodási év ugyanis 2021. őszén már eleve alacsonyabb talajnedvesség-szintekkel indult, amelyek nem fordultak volna elő az emberi eredetű klímaváltozás nélkül. Ez a késleltetett hatás a teljes éghajlatváltozási hatás 14-41 százalékát tette ki, az alkalmazott modelltől függően.
