Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A biztonságos környezet, a folyamatos munkavégzés, valamint a megszakítás nélküli közlekedés és szállítás iránti igény mind megkövetelik a világítást, így mára szinte elképzelhetetlen az életünk mesterséges fények nélkül. Az éjszakai tájkép megszokott elemeivé váltak a kivilágított közutak, járdák és ipari létesítmények, a városok körüli fénybúra pedig a távolabbi vidéki tájakról is tisztán kivehető.
Ezzel párhuzamosan azonban egyre inkább jellemzővé válik az a helytelen gyakorlat is, hogy a szükségesnél több és fényesebb világítóeszközt üzemeltetnek, a fényvetőket pedig helytelenül a csillagos égbolt irányába fordítva helyezik üzembe. Ez pedig nemcsak a csillagászok munkáját nehezíti, hanem a sötét és világos periódusok természetes ritmusának felborulásával az állatokra, növényekre és az emberi egészségre is hat.
Viselkedésökológiai vizsgálatok egyre több esetben mutatják ki, hogy a mesterséges fények káros hatással vannak az állatok viselkedésére, vándorlására, szaporodására, táplálkozására, anyagcseréjére és immunitására. A rovarokat például sok esetben vonzzák és csapdába ejtik a mesterséges fények, így a lámpáknak való nekiütközés, a túlmelegedés vagy a kiszáradás éppúgy okozhatja pusztulásukat, mint az élelmes ragadozók támadásai, amelyek könnyű prédát keresnek a fényforrások körül.
Kongatják a vészharangot: világszerte félelmetes ütemben pusztulnak a rovarok
A vonzó hatás mértéke ugyanakkor nagyban függ a fényforrás erősségétől és színétől. Egy új-zélandi kísérletben például a LED-es fényforrások 48 százalékkal több rovart vonzottak, mint a régi típusú nátriumlámpák. Ennek hátterében az áll, hogy az 589 nanométer hullámhosszú fényt kibocsátó, élénksárga nátriumlámpák fényét csupán néhány faj érzékeli, míg a folytonos színképpel rendelkező LED-es fényforrásokat több faj is vonzónak találhatja. Optimális vezérléssel azonban ez a hatás is csökkenthető, például akkor, ha a közvilágítási lámpákat néhány órára lekapcsolják, amikor éjszaka nincsen rájuk szükség.
Akad példa arra is, hogy a fények nem vonzzák, hanem épphogy taszítják a rovarokat. Ezt igazolták egy svájci kísérletben is, ahol a fényárban úszó rétek beporzásra váró növényeit 62 százalékkal kevesebb rovar látogatta meg, mint a sötét rétek növényeit. Ez pedig már azt is jelenti, hogy a fények zavaró hatása nemcsak az érintett rovarok viselkedését téveszti meg, hanem a beporzási folyamatban tapasztalható változások révén a terméshozam csökkenését is eredményezheti.
További gondot jelent, hogy a mesterséges fények hatása akár nappal is érezhető lehet, mivel a svájci kísérletben megfigyelt 21 növényfaj 19 százalékánál a nappali beporzás folyamata is módosult. Három növényre például kevesebb nappali beporzó érkezett, akadt viszont olyan is, amelyet sokkal több beporzó látogatott. És bár egyes növényfajoknál a látogatások száma nem változott, a beporzók személye igen, ami azért érdekes, mert a beporzás hatékonysága eltérhet a különféle rovarrendek között. Így tehát nemcsak a látogatások csökkenése okozhatja a terméshozam csökkenését, hanem a rovarcsere is.
A zaj- és fényszennyezés teljesen összekuszálja a madarak szerelmi életét
A fényszennyezés befolyásolja a denevérek viselkedését is, amit például a gyapotfák beporzására szakosodott gyümölcsevő denevérek esetében figyeltek meg a szakértők. A vizsgálat során a Yucatán-félsziget legnagyobb városában élő gyapotfák beporzását követték nyomon, melyek különlegessége az, hogy minden egyes fa szezononként több százezer 3-3,5 centiméteres virágot hoz; a virágok azonban csak egyetlen éjszakát élnek, így a beporzásban résztvevő jamaicai gyümölcsdenevéreknek sietős a dolguk. Az eredmények szerint a fényszennyezés növekedésével a denevérek valamivel ritkábban látogatták a gyapotfák virágait, ez azonban a várakozásokkal ellentétben nem okozott terméscsökkenést.
Egy másik felmérés során szintén kiderült, hogy a borsfélék fogyasztására szakosodott gyümölcsevő denevérek is kisebb valószínűséggel gyűjtötték be kedvenc csemegéjüket, amikor az utcai lámpák megvilágították a növényeket. A hatások pontosabb megértéséhez további kutatások szükségesek, mivel a denevérek a trópusi és szubtrópusi területeken fontos beporzóknak számítanak.
Bár az itt bemutatott hatások még kevésbé ismertek a köztudatban, jelentőségük miatt fontos foglalkozni velük, hiszen a fényszennyezés mértéke világszerte évi 5-10 százalékkal növekszik, ami ökológiai és agrárgazdasági szempontból is okozhat problémákat a jövőben.
Ily módon elengedhetetlen az is, hogy a mesterséges fényeket tudatosabban és megfontoltabban használjuk, hogy minél inkább megóvjuk a természetes fény-sötétség ciklusokhoz alkalmazkodó életformák sokféleségét és stabilitását. Egy tanulmány szerint pedig akár sötétségfolyosókat is érdemes lenne létesíteni, amelyek segíthetnek csökkenteni a káros hatásokat.
