A H5N1 vírustörzset eddig mintegy ötven emlősfajban, köztük szarvasmarhában és sertésben is kimutatták a közelmúltban, sőt a vírus az Egyesült Államokban már legalább 46 embernél is okozott enyhe megbetegedést. Emberről emberre történő átvitelt még nem sikerült tetten érni, a vírus terjedésével kapcsolatos aggályok azonban napról napra növekednek.

Durvul a helyzet Amerikában: újabb állatban jelent meg a rettegett kór

Az Amerikai Egyesült Államokban először mutatták ki a H5N1 madárinfluenza jelenlétét egy sertésben.

Ehhez kapcsolódóan a Centers for Disease Control and Prevention szakemberei elővigyázatosságból azt próbálták kideríteni, hogy a vírus mennyiben alkalmazkodott az emlősök megfertőzéséhez és mennyire képes súlyos tüneteket okozni. A kutatók a kérdések megválaszolására görényeket fertőztek meg, mivel ezek az állatok fogékonyak az emberi influenzára és fertőzés esetén tüneteik is hasonlóak lesznek. Az emberek és a görények tüdejében ráadásul hasonlóan oszlanak meg azok a receptorok is, amelyeket a vírus a sejtekbe való bejutáshoz használhat.

A kísérletekben a görényeknél súlyos hasmenés, láz és légzési nehézségek jelentkeztek, néhány esetben pedig az állatok el is pusztultak. Az is kiderült, hogy a H5N1 bizonyos körülmények között könnyen terjedhet a görények között, ami arra utal, hogy más emlősök között is képes lehet terjedni. Ez azonban a kutatók szerint nem jelenti automatikusan azt, hogy emberről emberre is fertőző lenne.

Észrevétlenül fertőz a veszélyes vírus: egyre több embert tesztelnek

A korábban ismert eseteknél jóval több ember fertőződhetett meg madárinfluenzával Amerikában.

Mivel jelenleg még nem lehet biztosan tudni, hogy a mezőgazdasági dolgozók hogyan kapták el a vírust, a kutatók a görényekkel végzett kísérletben három útvonalon is vizsgálták a vírus terjedését: közvetlen érintkezés útján, fertőzött felületeken keresztül és levegő útján. Az eredmények alapján a közvetlen érintkezés bizonyult a leghatékonyabbnak, így ugyanis minden esetben megtörtént az átvitel és súlyos megbetegedés alakult ki az állatoknál.

Bár az eredmények fontos részleteket tártak fel a H5N1 vírustörzs terjedésébe és a kialakuló betegségek lefolyásába, fontos megjegyezni, hogy az emberi immunrendszer védekezőképességét és az emberi viselkedés összetettségét figyelmen kívül hagyták. Ily módon a kutatók szerint fontos lenne vizsgálni az emberi betegektől begyűjtött H5N1-mintákat is, hogy kiderüljön, ilyenkor miként változhat meg a vírus viselkedése és fertőzőképessége.