Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A GRACE-műholdak mérési adatai alapján kijelenthető, hogy a szárazföldön tárolt édesvíz átlagos mennyisége, amely magában foglalja a folyékony felszíni vizeket, mint a tavak és folyók, valamint a föld alatti víztartó rétegekben lévő vizet, 2015 és 2023 között 1 200 köbkilométerrel lett alacsonyabb, mint a 2002 és 2014 közötti átlagos szintek – mutatott rá Matthew Rodell, a Surveys in Geophysics szaklapban publikált tanulmány egyik szerzője, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának hidrológusa.
A csökkenés a Brazília északi és középső részén tapasztalt hatalmas szárazsággal kezdődött, amelyet rövidesen nagy szárazságok sorozata követett Ausztráliában, Amerikában, Európában és Afrikában. A vizsgált időszak egyik legjelentősebb eseménye a 2014 végétől 2016-ig tartó El Niño-jelenség volt, amely jelentős befolyást gyakorolt a légköri futóáramlásokra, világszerte átalakítva ezzel az időjárási és csapadékviszonyokat.
A kutatók összességében azt állapították meg, hogy a GRACE-műholdak által megfigyelt harminc legintenzívebb szárazságból tizenhárom 2015 januárja óta következett be.
A szakértők szerint a globális felmelegedés is szerepet játszhat a tartós édesvízhiányban. Mint azt ennek kapcsán Michael Bosilovich, a NASA meteorológusa kifejtette:
A globális felmelegedés hatására a légkörben több vízgőz halmozódik fel, ami szélsőségesebb csapadékot eredményez. Míg az éves összes csapadék- és hómennyiség nem változik drámaian, az intenzív csapadékesemények közötti hosszú időszakok lehetővé teszik a talaj kiszáradását és tömörebbé válását. Ez pedig csökkenti a talaj által elnyelhető vízmennyiséget, amikor esik az eső.
A szakértők arra is rámutatnak, hogy a globális édesvízszintek a 2014-2016-os El Niño-jelenség óta folyamatosan alacsonyak maradtak, miközben a légkörben vízgőz formájában több víz rekedt meg. A jövőt illetően még nem egyértelmű, hogy a globális édesvízszint visszaáll-e a 2015 előtti értékekre, stabilan tartja-e magát vagy ismét csökkenésnek indul.
Bár okkal gyanítható, hogy mindez a globális felmelegedésnek köszönhető, a modellek bizonytalanságai miatt nehéz a kettőt biztosan összekapcsolni. Tekintettel azonban arra, hogy a modern hőmérsékleti feljegyzések kilenc legmelegebb éve egybeesett ezzel a hirtelen édesvízszint-csökkenéssel, Matthew Rodell szerint nem lehet azt gondolni, hogy mindez véletlen egybeesés lenne.