A globális klímaváltozás, felmelegedés hatására a 21. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár 3,5 Celsius-fokkal is emelkedhet. A nyári hónapok még intenzívebb felmelegedése, valamint a csapadékos és a csapadék nélküli időszakok szélsőséges váltakozása várható. Az utóbbi tíz évben az azt megelőző harminc esztendőhöz képest hazánk vízhozamai csökkenő tendenciát mutatnak, a Tisza esetében 30%-os, a Duna esetében pedig mintegy 10%-os a visszaesés. A felszíni vízhiány pedig az ország felszín alatti víztartalékat emészti fel, ezért elsődleges gazdasági és társadalmi érdek ezen folyamatok káros hatásainak mérséklése.

A hőmérséklet globális emelkedése kihívások elé állítja a mezőgazdasági vízhasználatot is. Az egyre gyakoribb aszályok és áradások alkalmazkodó, komplex, valamint a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő vízgazdálkodást indokolnak, amiben mind az államnak, mind az egyes termelőknek megvan a feladata. Ez egyebek közt magában foglalja a hatékonyság optimalizálását, a veszteségek csökkentését, a felhasználások prioritásainak meghatározását, a megfelelő vízgazdálkodási rendszerek kialakítását és üzemeltetését. A NAK közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy Víz Világnapja apropót ad arra, hogy mindenkiben tudatosítsák a víz mezőgazdaságban, élelmezésbiztonságban betöltött fontos szerepét!