Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nagyszabású lépésre szánta el magát a dán kormány: hamarosan fizetni fognak a gazdáknak azért, hogy a földjeik egy részét erdőkké alakítsák át, míg más területeken a mezőgazdasági területek tőzegmezőkké alakulnak vissza. Összességében az ország területének mintegy 10-15%-át állítják vissza a természetbe. Ez a lépés része annak az átfogó tervnek, amelynek célja az ország mezőgazdaságból származó károsanyag-kibocsátásának jelentős csökkentése.
A tehenekre kivetett új adó várhatóan a hús- és tejtermelés csökkenéséhez fog vezetni. Emellett a mezőgazdasági támogatások egy részét úgy fogják átirányítani, hogy azzal ösztönözzék a gazdákat a nitrogénműtrágya-használat mérséklésére. Tim Searchinger, a Princeton Egyetem vezető kutatója szerint
ez az első komoly terv, amelyben bárki megállapodott, és amely valódi pénzzel és valódi számokkal csökkenti a mezőgazdaság kibocsátását.
A dán politikai rendszer sajátossága, hogy a pártok általában betartják a megkötött megállapodásokat, még a választásokon túl is. Torsten Hasforth, a Concito vezető közgazdásza szerint az országban megvan a képesség a következetességre és a hosszú távú tervezésre. Mint mondta,
egyszerre csak egy-egy ágazatot veszünk górcső alá, és megnézzük, hogyan tudjuk biztosítani, hogy az adott ágazat elégséges teljesítményt nyújtson a 70%-os cél megvalósításához.
A mezőgazdaság ezen a téren különösen nagy kihívást jelent, részben azért, mert a múltban kevesebb figyelmet kapott. Míg az energiaszektorban már alkalmazzák a szélenergiát, a napenergiát és olyan újabb technológiákat, mint a világ legnagyobb hőszivattyúja, a mezőgazdasági megoldások kevésbé kidolgozottak. Tim Searchinger szerint a mezőgazdaság a dániai kibocsátások 50-75%-át teszi ki, miközben a GDP-nek csak körülbelül 1%-át adja. Ez a tény is rávilágít a szektor átalakításának fontosságára.
Az új intézkedések várhatóan hatással lesznek az élelmiszerárakra is. A tej ára például emelkedni fog, ami a fogyasztói szokások változásához vezethet. Mivel az adó jobban érinti majd a szén-dioxid-intenzív élelmiszereket, a fogyasztók dönthetnek úgy, hogy máshol keresnek olyan élelmiszereket, amelyek kevésbé vannak megadóztatva - vélte Torsten Hasforth.
A termőföldek egy részének visszaadása a természetnek nemcsak a biodiverzitás szempontjából fontos, de a szén-dioxid megkötésében is szerepet játszik. A helyreállított tőzeglápok és erdők jelentősen hozzájárulhatnak az ország klímacéljainak eléréséhez.
Bár a terv ambiciózus és átfogó, még mindig fennáll a veszélye annak, hogy Dánia végül több élelmiszert fog importálni, ami negatív hatással lehet más országokra. Tim Searchinger szerint az országnak további politikákat kellene bevezetnie ennek kezelésére, de összességében úgy véli, hogy ez egy erős terv, amely arról szól, hogy több szén-dioxidot juttassanak a tájba természetes módon.