EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az elmúlt napokban a közösségi médiában terjedő fotók és videók mutatták be a patak szokatlan állapotát, ami sokakban felvetette az ipari szennyezés gyanúját. A Városgazda azonban tisztázta a helyzetet, kiemelve, hogy a téli időszakra jellemző alacsony vízhozam idején gyakran előfordul hasonló jelenség. A szakértők magyarázata szerint a patak medrében felhalmozódott falevelek és növényi maradványok bomlása során szerves és ásványi anyagok oldódnak ki a vízben. Ezek a természetes anyagok a zúgóknál felhabosodnak, majd eloszlanak.
Annyira aggasztó volt a helyzet, hogy össze kellett fogniuk az országoknak
Hasonló esetet tapasztaltak tavaly ősszel Szentendrén is, ahol a Bükkös-patak habzása keltett figyelmet. Az ottani önkormányzat akkor független laboratóriumi vizsgálatot rendelt el, amely megerősítette, hogy természetes folyamatról van szó. A szakértők szerint az esőzések után a talajból és a kiszáradt mederből nagy mennyiségű szerves anyag került a vízbe, ami a habzást okozta. A jelenség hátterében álló egyik fő tényező a szaponin nevű anyag, amelyet a növények természetes védekezésként termelnek. Ez a vegyület vízzel érintkezve habképződést idéz elő, hasonlóan a szappanhoz. Számos hazai növény, például az orvosi szappanfű, a borostyán és a vadgesztenye is tartalmaz szaponint.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a látvány ijesztő lehet, a patakokban megjelenő természetes habzás nem jelent közvetlen veszélyt az élővilágra. Az ilyen jelenségek általában átmeneti jellegűek, és a víz áramlásával fokozatosan megszűnnek.
