A klasszikus szimfonikus zenekarok fafúvós hangszerei közé tartozó klarinét, oboa és fagott elengedhetetlen része a nádsíp. Az erre a célra legalkalmasabb nádsípot világszerte hagyományosan az olasznád fajtából (Arundo donax L.) állítják elő. A nád természetes anyag, szerkezetét a növény növekedési körülményei befolyásolhatják. Az általános eddigi tapasztalatok szerint a legjobb nádvesszők természetes környezetben növekvő növényekről származnak, melyek jellemzően a mediterrán éghajlathoz kötődnek. Az utóbbi időkben azonban a nádfúvókák felhasználásra szánt nádanyag minősége és mennyisége drasztikusan csökkent. A hazai és nemzetközi művészek számára egyre nagyobb kihívást jelent a tökéletes zenei hangzás eléréshez szükséges minőségi nád beszerzése - írja a Debreceni Egyetem sajtóanyagában.
Durva, milyen poloskára bukkantak Magyarországon: ez nem semmi
A kutatás-fejlesztési projekt során szelektálásra kerül egy olyan olasznád genotípus is, amely a mennyiségi produkció mellett képes a hangszerkészítők és művészek számára kiszámítható minőséget is biztosítani, amelyre nemzetközi szinten jelentős kereslet mutatkozik.
A projekt eredményeként egy hosszú távon fenntartható termelésből származó hazai hangszeralapanyag vagy termék előállítása várható, amely kielégítheti a hazai és nemzetközi zenészközösségek, zenekarok, zeneiskolák, hangszerkészítő műhelyek által támasztott minőségi és mennyiségi követelményeket is.
Jelen kutatás-fejlesztési pályázat újszerűsége révén, a nádsípok komplex elemzésére épített tudás és a magyarországi „Arundo donax L.” génbank bővítése által ezen a piaci területen stratégiailag meghatározó szereplővé válhat a Debreceni Egyetem.
