Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
Egyre több kutatás igazolja, hogy a klímaváltozáshoz köthető időjárási szélsőségek komoly kihívások elé állítják a hazai kétéltű és a vízhez kötődő hüllő fajok állományait. Egyfelől az elhúzódó száraz időszakok és a csapadékhiány miatt zsugorodnak a szaporodásra alkalmas vizes élőhelyek, de az is tapasztalható, hogy a korábban megszokott vonulási időszakok hossza erőteljesen lerövidült.
Mint azt Weiperth András, a Dr. Puky Miklós Varangy Akciócsoport elnöke az Agrárszektornak elmondta, korábban a kétéltűek szaporodási időszaka február végén kezdődött és még áprilisban is tartott, a csúcs pedig március második felében volt. Mostanában viszont az Alföldön és a középhegységi régiók esetében is olyannyira ki van száradva minden élőhely, hogy amint a napi átlaghőmérséklet körülbelül 10 °C fölé emelkedik és megérkezik az első nagyobb tavaszi csapadék, abban a pillanatban minden egyszerre vonul.
Ezt kiválóan szemléltetik az egyesület Garancsi-tónál végzett hosszú távú monitoring- és mentési vizsgálatainak eredményei is: míg a 2000-es években a folyamatos, több hétig tartó vonulások voltak jellemzőek, addig mostanában pár nap alatt lezajlik a kétéltűek vonulása. Korábban ráadásul az egyes kétéltű fajok időben eltolódva vonultak, az utóbbi években viszont minden faj vonulása egyszerre történik.
A következő súlyos gond abból fakad, hogy a kétéltűek élő- és szaporodóhelyeit gyakorlatilag mindenütt kerékpárutak, közutak, erdei utak és vasutak szabdalják, az ezeken zajló forgalom pedig szó szerint életveszélyes akadályt jelent a vonuló gőték, békák és szalamandrák számára.
Amikor 2023-ban jött az első őszi csapadék a nagy aszály után, a Börzsönyben, a Kemencét Diósjenővel összekötő úton az erdészeti teherautók százával ütötték el a szalamandrákat. De olyan is volt, hogy az Ipoly mentén egyetlen éjszaka közel kétszáz elütött barna varangyot, erdei békát és dunai tarajosgőtét számoltunk össze
– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: ugyanez a helyzet a hüllőkkel, például a mocsári teknősökkel is. Az autósok és a biciklisek ugyanis a tavasz beköszöntével sokszor tömegével gázolják el a faj tojásrakó nőstényeit, április-májusban pedig a frissen kikelt fiatal példányokat is.
Tulajdonképpen az összes olyan terület érintett, ahol közvetlenül a vizes élőhely mellett bármilyen vonalas létesítmény fut. "Jó" példa a Balaton körüli kerékpárút, az Ipoly mentén épített új hidak és az ezekre vezető bekötő utak vagy az Ipoly közelében futó 2-es és 22-es főút is. De a faszállító erdészeti trélek miatt elképesztő magas elütési számokat lehet tapasztalni valamennyi hegyvidéki területen, így a Bakonyban, a Börzsönyben, Sopronban, Kőszegen és Aggtelken is. Három-négy ilyen tréler a vonulás csúcsán egyszerre akár több száz egyedet is elüthet
– mondta el a szakértő, aki arról is beszélt, hogy a kiemelt kormányzati beruházásként megvalósuló új vonalas létesítmények építését megelőzően a környezeti hatásvizsgálat vagy hatásbecslés rendre elmarad, ami a problémákat csak tovább súlyosbítja.
A nemzeti parkok véleményét nem minden esetben kérik ki, és emiatt a kivitelezők sem tudják, hogy milyen élőhelyrendszereket tesznek tönkre. A legjobb példa erre az M76-os autóút, amit a Balaton nyugati partja és a Kis-Balaton közé ékeltek be. Hiába építettek hozzá különböző védő- és terelőrendszereket elsősorban a kétéltűek védelmére, egy valamire nem számítottak. Arra, hogy a párhuzamosan futó kerékpárutakhoz is hasonló rendszereket kellene telepíteni, mert azok is borzasztó elütésszámokat generálnak.
A szakember az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy a gázolások számának csökkentésére szerencsére több módszer is létezik. Az országszerte megvalósuló békamentő akciók keretében például az útra kimászó állatokat helyi közösségek, civil szervezetek önkéntesei és a nemzeti parkok szakemberei gyűjtik össze és viszik át az úttest másik oldalára, hogy az állatok biztonságban folytathassák útjukat a szaporodóhelyek felé. Ez persze a megnövekedett közúti forgalom miatt egyre inkább balesetveszélyes, sőt további nehézséget jelent, hogy a békák vonulásakor folyamatosan jelen kell lenni a területen.
Ezt segít áthidalni az ideiglenes kétéltűvédelmi terelőrendszerek kiépítése, melyek megakadályozzák, hogy a vonuló kétéltűek kijussanak az úttestre. Ilyenkor a terelőrendszer mentén haladó állatok leásott vödrökbe kerülnek, ahonnan szintén önkéntesek segítségével jutnak át a szaporodóhelyekre. Egyes területeken vannak már fixen telepített terelőrendszerek is, de sajnálatos módon ez sem jelent mindenhol száz százalékos védelmet.
Hiába építettek az Ipoly völgyében több száz millió forintért egy kétéltű- és hüllővédelmi terelőrendszert, Hont és Parassapuszta térsége sajnos – tervezési és kivitelezési hibák, valamint az elmaradó karbantartások miatt – teljes mértékben érintett a problémával mind a mai napig. Itt az egész szezont tekintve ezres nagységrendű elütésszámról beszélhetünk, amiben a kétéltűek és a hüllők is benne vannak
– mutatott rá a szakértő. Mint mondta, a lehető leghatékonyabb védekezés az érintett utak időszakos lezárása lenne. Ez persze nem mindenütt oldható meg, bár az is igaz, hogy mivel a kétéltűek vonulása mostanában a klímaváltozás miatt mindössze néhány csúcsnapra rövidült, egyes területeken ilyen rövid időre akár teljes útzár is elképzelhető lenne.
Ezt a javaslatot megfogadva a Fertő-Hanság Nemzeti Park 2025. március 28-tól átmenetileg le is záratott néhány utat. Így a Szalamandra-tóhoz nem lehet felmenni semmilyen gépjárművel, kizárólag gyalogosok és kerékpárosok használhatják az érintett útszakaszt. Ezzel a természetvédelmi célú átmeneti útzárral a Fertő-Hanság Nemzeti Park úttörőnek számít, hazánkban ugyanis az ilyesminek egyelőre abszolút nincsen kultúrája.
A kétéltűek és hüllők utakon történő áthaladása egyébként nemcsak az állatok szempontjából problémás, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is aggályos.
Mint azt Weiperth András ezzel kapcsolatban elmondta, még a 2000-es években ő maga is szemtanúja volt egy esetnek, amikor egy 30 tonnás kamion csúszott meg a tetemek miatt síkossá vált útfelületen. Ha egy sofőr ilyen helyzetben vagy például egy úton áthaladó mocsári teknős miatt elrántja a kormányt, abból nemcsak anyagi kár, de komoly személyi sérülés is lehet. Amerikában már történt is halálos karambol amiatt, hogy egy nagy nőstény aligátorteknős próbált átjutni egy kétszer kétsávos autópályán.
Mint azt a szakértő kiemelte, szerencsére a Magyar Közút már többször megfogadta a szakmai tanácsaikat és kirakták erre az időszakra a sebességkorlátozó táblákat számos hazai útszakaszon, de a kutatások eredményei alapján további útszakaszokon kellene akár csak időszakosan is korlátozásokat bevezetni.
Résen kell tehát lenni a közlekedőknek is, hiszen a tavaszi csapadékos időben szinte egész nap lehet számítani az állatok mozgására, míg napos, száraz időben elsősorban sötétedés után nagyobb a valószínűsége, hogy kétéltűekkel találkozzunk.