EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az Alkotmánybíróság megbízásából készült akadémiai állásfoglalás hét fejezetben tekinti át a klímaváltozás különböző aspektusait. A dokumentumot neves szakértők állították össze: Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese készítette a vezetői összefoglalót, míg a légkörtudományi jellemzőket Bozó László akadémikus, az egészségügyi hatásokat Páldy Anna, a vízkészletekre gyakorolt hatásokat Szűcs Péter, a talajgazdálkodási kérdéseket Pásztor László, az élővilágra gyakorolt hatásokat pedig Báldi András foglalta össze - közölte az MTA. A szűk határidő miatt a tanulmány a meglévő ismeretek összegzésére szorítkozott, így inkább pillanatképet ad, mintsem részletes elemzést nyújt a helyzetről.
Ennek ellenére a szakértők egyértelműen megállapították, hogy a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is, minden területen kimutathatók a negatív irányú klimatikus változások.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az elmúlt negyven évben intenzív melegedés tapasztalható, és az emberi tevékenység hatása egyértelműen tetten érhető a változások mögött. Az ökoszisztémák pusztulása 1950 óta nyilvánvaló, és ebben az éghajlatváltozás egyre jelentősebb fenyegetést jelent.
Megszólalt a szakértő: sokkal szigorúbb klímatörvény kell Magyarországon
A szakértők nem részletes intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg, hanem olyan főbb lépéseket összegeztek, amelyek minden vizsgált területre alkalmazhatók. Kiemelték, hogy elsősorban nem a klímaváltozás okainak csökkentésére (mitigáció), hanem a következmények hatásainak enyhítésére, az alkalmazkodóképesség erősítésére kell összpontosítani, ahol a nemzeti erőfeszítések közvetlenebb eredményt hozhatnak. Az állásfoglalás szerint csak az integratív, holisztikus szemlélet lehet az intézkedések alapja, az ökoszisztéma összefüggéseinek ismeretében. A beavatkozások hosszú távon csak akkor lehetnek hatékonyak, ha hosszú távú tervezésre épülnek, hiszen a változások maguk is hosszabb időtávon jelennek meg.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tervezésnek a tudomány iránymutatására és nem a gazdaság érdekeire kell alapozódnia.
Minden tervet, beavatkozást és intézkedést hatásvizsgálatnak vagy kockázatelemzésnek kell megelőznie, lehetővé téve a megfelelő választást a lehetőségek között. Ugyanakkor az adaptációs válaszokra, a reziliens megoldásokra a fenti folyamatok nélkül is sor kerülhet válaszul a kialakult helyzetre, például a szociális intézmények szigetelési problémáinak megoldására vagy a meglévő zöldfelületek csökkenésének megállítására.
Kiemelten fontos, hogy az intézkedések terén bármely visszalépés vagy halogatás tovább fokozza a problémák súlyát.
Az állásfoglalás kiemeli az ökoszisztéma szolgáltatások értékteremtő és értékmegőrző szerepének elismerését és döntéshozatali rendszerbe történő beépítését. Emellett hangsúlyozza a humánerőforrás és a materiális erőforrások biztosításának fontosságát, beleértve az oktatás és tájékoztatás átfogó rendszerét is. Végül a szakértők javasolják a környezeti elemek állapotának, változásainak és az intézkedések hatásainak folyamatos ellenőrzését innovatív monitoring rendszerek kiépítésével. Az így feltárt információkat fel kell használni a döntések értékelésére és szükség esetén módosítására, ezért az eszközök és intézkedések folyamatos korrekciója előnyként értékelendő.
