Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A MOSZ megítélése szerint a tervezet törvénybe iktatása drasztikusan átrendezné a földhasználati viszonyokat és ennek következtében az agrárágazat termelését. A szervezet hét fő szempontból értékelte a tervezet gazdasági hatásait. Az első a területcsökkenés, a második a foglalkoztatási kényszer, a harmadik az állattenyésztés, a negyedik az Európai Uniós támogatások, az ötödik a bruttó termelési érték változása és az export, a hatodik a foglalkoztatás és a költségvetési kapcsolatok, a hetedik pedig a földár és a földbérleti díjak.
Drasztikus területcsökkenés
A földtörvény tervezete 1200 hektárban maximalizálja a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek földhasználatát, és ezen belül területnagysághoz igazodó foglalkoztatási kötelezettséget írna elő. A 2010-es adatok szerint 472 gazdálkodó szervezet használ 1200 hektárnál nagyobb földterületet. Ezek együttesen mintegy 1 millió hektárt használnak, ami azt jelenti, hogy a birtokméret maximálása miatt területük mintegy feléről (450 ezer hektárról) kellene lemondaniuk. Emellett az irreális foglalkoztatási kényszer miatt további jelentős területek kerülhetnek ki a gazdasági szervezetek használatából. A MOSZ becslése szerint összesen mintegy 600 ezer hektárral csökkenne a gazdasági szervezetek által használt földterület.
A területcsökkenés egyik legsúlyosabb következménye az lenne, hogy a területcsökkentésre kényszerülő érintett gazdálkodó szervezeteknél drasztikus vagyonvesztés következne be. Ha valaki 2500 hektárra szerelte fel (gépesítette) gazdaságát, akkor eszközeinek fele fölöslegessé válik. Ha csak növénytermeléssel foglalkozik, a MOSZ becslése szerint ez gazdaságonként 100-300 millió forint közötti (aminek a nagysága természetesen nagymértékben függ eszközeinek, gépeinek, épületeinek kor összetételétől), ágazati szinten 50-60 milliárd forintnyi vagyonvesztést jelent.
Ráadásul a 2007-2013. évi EU költségvetési periódusban jelentős, összesen 112 milliárd forint gép, szárító stb. támogatás került odaítélésre. Mivel az uniós támogatás legalább öt éves használatot ír elő, emiatt felvetődhet, hogy a feleslegessé váló eszközök értékesítése miatt a támogatást vissza kell fizetni, ami mind a gazdálkodó szervezetnek, de a magyar nemzetgazdaságnak is veszteséget jelentene.
Irreális foglalkoztatási elvárások
Az előzőeknél is nagyobb problémát jelent a tervezetben a földhasználathoz előírt foglalkoztatási kényszer. A tervezet szerinti elvárások teljesítése mellett 500 hektárig legfeljebb 33,3, 800 hektárig 26,7, 1000 hektárig 16,7, 1200 hektárnál pedig 12 hektár jut egy munkavállalóra. A 2010. évi statisztikai adatok szerint a jogi személyiségű társaságok használatában mintegy 2,5 millió hektár van. A foglalkoztatottak statisztikai létszáma mintegy 73 ezer fő, ami az Agrárgazdasági Kutató Intézet kimutatása szerint - a részmunkaidők figyelembe vételével - 155 ezer fő munkaviszonyát jelenti. Egy statisztikai létszámra tehát 34,2 hektár jut. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben több mint kétszeresére kellene növelni a foglalkoztatottak statisztikai állományi létszámát. Erre azonban a mezőgazdasági tevékenységből nincs fedezet. Ha 2010-ben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások teljes eredményükről lemondtak volna, akkor is legfeljebb átlagbéren számolva 20 százalékkal tudták volna növelni foglalkoztatásukat.
Eltűnne a tenénállomány ötöde
A területméret korlátozás megvalósulása legsúlyosabban az állattenyésztést érintené, ezen belül is kiemelten a tejelő tehenészeteket, valamint a sertéstartókat. A tejelő tehénállomány minimum 20-25 százaléka, azaz az összes tehénállomány 20 százaléka elvész, ami - figyelemmel arra, hogy a nagyobb telepek fajlagos tejhozama 20-30 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot -, a tejtermelés minimum 30 százalékkal történő csökkenését okozza. Ez 50 milliárd forint bruttó termelési értékcsökkenést jelent, ami 2-3 százaléka a teljes agrártermelési értéknek.
A tejelő tehénállomány közel 90 százaléka a jogi személyiségű társaságoknál van és ebből a 300 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező gazdálkodó szervezeteknél van ezen állomány 87 százaléka, azaz az összes tehénállománynak mintegy 75 százaléka. A sertés-anyakoca állomány közel 70 százaléka van a jogi személyiségű társaságok tulajdonában. Zömük a 300 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodóknál található. A sertésállomány megfeleződhet, ami a teljes állomány 30-40 százalékát jelenti és 40-50 milliárd forintos termelés kiesést okoz. Ez a mezőgazdasági bruttó termelés értékének mintegy 2 százaléka.
EU-s forrásokat vesztíhetünk
A tejtermeléssel és sertéstartással kapcsolatban további nagyon súlyos problémát jelent, hogy a mai napig az állattenyésztési telepek korszerűsítésére 235 milliárd forint támogatás került odaítélésre, melynek legalább harmadát érintheti a termeléscsökkenés, azaz 80-100 milliárd forint támogatás visszafizetésére kényszerülnének az érintett gazdálkodók, valamint ugyanennyit veszítene el az EU-s forrásokból Magyarország.
A társas vállalkozások is folytatnak egyéb mezőgazdasági tevékenységet, illetve széles körben nyújtanak mezőgazdasági szolgáltatásokat, ami szintén része a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Összességében tehát a mezőgazdasági termelési érték 20-25 százalékos csökkenése reálisan becsülhető. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a magyar export árualap eltűnik.
A képet tovább árnyalja, hogy ha az így felszabadult területeknek előbb-utóbb lesz földműves használója (természetesen itt is számos kétely van a miatt, hogy az őstermelő maximális birtokmérete 50 hektár, a családi gazdálkodóé 500 hektár ) a magyar mezőgazdaság szerkezete a jelenleginél is torzabbá válik. A növénytermesztésben kalkulált kiesések fele-harmada néhány év alatt pótlódhat, míg az állattenyésztésnél az állománycsökkenés tartósa megmarad. Ez azt jelenti, hogy tejből, húsból Magyarországnak tartósan importra kell berendezkednie. Ez természetesen a környező országoknak lenne kedvező, hiszen gyengébb minőségű termékeiknek stabil piacot teremtene a magyar földtörvény hatása.
Drasztikus létszámcsökkenés
A statisztika szerint a társas vállalkozások 73 ezer főt foglalkoztatnak. Ha a fenti kényszerű mezőgazdasági termeléscsökkenés e körben bekövetkezik - különös tekintettel arra, hogy a legnagyobb csökkenést az állattartás szenvedi el -, összesen legalább 40 százalékos létszámcsökkentéssel kell számolnunk. (Ebből az állattenyésztésből a létszámleépítés meghaladja az 50 százalékot, míg a növénytermesztésnél 20-30 százalékos létszámcsökkenést lehet valószínűsíthetni).
A társas gazdaságok által befizetett adó (társasági adó, munkát terhelő adó, beleértve az alkalmazottak után fizetett SZJA-t, helyi adót, nyugdíjjárulékot, szociális járulékot, stb.) 2010-ben 80 milliárd forint volt. Ezen adóbevétel minimum a felének elvesztésével kell számolnia a költségvetésnek. Ezen túl számolni kell a forgalmi jellegű adóknak a termelés visszaeséséből származó csökkenésével is.
Földet csak földművesnek
Jelenleg Magyarországon közel 2 millió földtulajdonost tartanak nyilván. Többségük tulajdonában rendkívül kis terület van. Az új földtörvény tervezet a termőföldet vevők lehetséges körét a jelenleginél jóval szűkebb körben határozza meg. A hatályos földtörvény értelmében 300 hektárig bármely magyar állampolgár vehet földet, azaz a potenciális vevők száma közel 10 millió.
Ezzel szemben az új földtörvény tervezete a vevők körét drasztikusan leszűkíti, kizárólag az úgynevezett földműves vehetne földet. A földműves az, aki fő- vagy mellékfoglalkozásban mezőgazdasági tevékenységet folytat és agrárvégzettséggel, vagy meghatározott idejű mezőgazdasági termelői gyakorlattal bír. E megkötések gyakorlatilag őstermelőkre és egyéni vállalkozókra szűkíti le a vevői kört, ami legfeljebb 5-600 ezer potenciális vásárlót jelent.
Ha hatályba lépne a tervezett szabályozás, akkor a jelenleg mintegy kétmillió földtulajdonos száma hosszú távon 15 ezer főre, illetve családra csökken. Ezt azt jelenti, hogy a termőföld tulajdon egy szűk csoport privilégiuma lesz Magyarországon.
Tovagyűrűző negatív hatások
A MOSZ az elemzésében a tovagyűrűző hatásokra is felhívja a figyelmet: ha elfogadják a tervezetet, az a fentebb leírt okok miatt visszaesést fog okozni az élelmiszer-feldolgozásban, az agrárkereskedelemben, ami további jelentős létszámleépítést, adóbevétel kiesést, GDP-csökkenést és külkereskedelmi mérlegromlást eredményez.
A MOSZ végkövetkeztetése, hogy összességében az új földtörvény tervezet a mezőgazdasági társas szektor ellehetetlenítését célozza azzal, hogy indokolatlanul és ésszerűtlenül korlátozza az üzemméretet, a termelőeszközhöz való hozzáférést (föld), és a foglalkoztatás előírásával beleszól a vállalkozás működtetésébe. Súlyosan rontja a mezőgazdasági termelőüzemek versenyképességét, miközben versenytársaink, az EU termelői - mivel fejlesztenek és növelik hatékonyságukat - kettős versenyelőnyhöz jutnak.