Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szabó Máté általános ombudsmanhoz fordul a társas vállalkozások érdekképviseletét ellátó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), hogy kérjen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt a közelmúltban elfogadott földforgalmi törvényről. Szakértők szerint az ombudsman valóságos ostromra számíthat az új jogszabály körüli viták miatt.
A MOSZ a napokban levélben fordul Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához, hogy kezdeményezzen utólagos normakontroll eljárást az Alkotmánybíróságnál (Ab) a közelmúltban elfogadott földforgalmi törvényről - tudta meg az agrarszektor.hu. Az Alkotmány és az Ab-ról szóló törvény szerint utólagos normakontrolt csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kérhet, míg korábban akár magánszemélyek, akár társadalmi szervezetek közvetlenül is a az alkotmánybírósághoz fordulhattak. A MOSZ a mai lehetőségek közül csak az ombudsmannál lát esélyt arra, hogy alkotmányossági aggályai az Ab elé jussanak.
Sérülhetnek a földtulajdonosok és a vállalkozások jogai
A MOSZ szerint a földforgalmi törvény az alaptörvénnyel ellentétesen korlátozza a földtulajdonhoz fűződő jog szabad gyakorlását, mivel az új jogszabály a földek adásvételét és haszonbérbe adását előzetes hatósági vizsgálathoz és engedélyezéshez köti. A földforgalmi törvény - állítja az érdekképviselet - korlátozza a vállalkozás szabadságát is, mert a különválással (kiválással) megalakult mezőgazdasági szervezeteknél előírja, hogy a létrejöttüktől számított öt évig a számukra megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes földterületet be kell számítani.
A földforgalmi törvény a tulajdonjoggal és a vállalkozási szabadsággal összefüggésben szerzett jogokat korlátoz alkotmányellenes módon, egyes esetekben pedig rendeleti szintre utalja olyan normák megalkotását, amelyek - miként maga a földforgalmi jogszabály is - sarkalatos törvényhozási tárgykörbe tartoznának - hangsúlyozza az érdekképviselet. Ilyen például az úgynevezett "igazolt árbevétel" definíciója, amelyre szükség lesz annak megállapításához, kik alkothatják a földügyletek kedvezményezetteiként megjelölt "földművesek" körét.
Áder János nem talált hibát
Mint ismert, a földforgalmi törvényt - obstrukciós botrány közepette - június 21-én fogadta el a parlament. Áder János köztársasági elnök a múlt pénteken írta alá a jogszabályt, amely a június 30-i dátumozású Magyar Közlönyben meg is jelent.
A köztársasági elnök szerint a törvénnyel kapcsolatban nem merültek fel alkotmányossági aggályok, ezt az álláspontot azonban mind politikai, mind szakmai oldalról számosan vitatják. A parlamenti ellenzék a szavazás jogszerűségét is megkérdőjelezi, mivel a képviselők nem név szerint szavaztak, habár ezt a Jobbik előzetesen kérte. Emellett több civil és érdekképviseleti szervezet is kifogásokat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, különösen az Ángyán József volt VM-államitkárhoz, illetve lemondott fideszes frakciótaghoz tartozó civil csoportok. Ezért szakértők nem tartják kizártnak, hogy az ombudsmant "megrohamozzák" majd a normakontrollt kérők az új törvény kihirdetése miatt.