Elkészült Ángyán József legújabb jelentése az állami földek bérbeadásáról, amelyet a volt fideszes, jelenleg független országgyűlési képviselő szerint a különféle érdekcsoportoknak juttatott területek aránytalan és igazságtalan elosztása, a családi gazdálkodók háttérbe szorítása jellemez - olvasható a Népszabadságban. A napilap cikke szerint Ángyán József - korábbi megállapításait megerősítve - arra a következtetésre jutott, hogy sok nyertes pályázó jut kicsike földterületekhez, és kevés "nagykutya" osztozik a zsírosabb falatokon.

A több mint háromszáz oldalas tanulmány az ország valamennyi megyéjét megvizsgálva térképezi fel, melyik régióban kik jutottak jelentős állami földekhez, és milyen, a kormányhoz vagy egyes tagjaihoz közel álló társaságok, személyek nyerték el a haszonbérleti pályázatok "legzsírosabb falatjait".

Az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon 2013. szeptember 1-jéig pályázati úton 1582 állami birtoktestet adtak bérbe: ezek összterülete meghaladja a 32 ezer hektárt, értékük pedig az 555 ezer aranykoronát. Az egy érdekeltségre jutó átlagos területnagyság 35,2 hektár, ez azonban jelentős szórást mutat, ha egyenként vizsgálják a megyéket. Míg ugyanis Csongrádban 133, Fejérben pedig 83 hektár esik átlagosan egy pályázóra, addig Vas megyében ez az érték alig 9, Tolnában pedig mindössze 7,5 hektár. A bérbe adott területek nagyságát és földértékét illetően Fejér megye vezeti a sort, majd Borsod, Veszprém és Békés következik: e négy megyében található a pályázati úton eddig bérbe adott területek csaknem hatvan százaléka.

Vannak olyan "vesztes települések", ahonnan senki sem nyert, s vannak nyertesek, amelyek pályázói nemcsak a saját, hanem más települések területeit is meg tudták szerezni. A legnagyobb vesztes a Csongrád megyei Baks - állapítja meg a tanulmány -, amelynek területéből a helyiek elől több mint ezer hektárt adtak bérbe egyetlen csongrádi székhelyű érdekeltségnek. Illetve itt említhetjük Alcsútdobozt, Bicskét, Csincsét, Kajászót, Ófehértót, Vált vagy Vértesacsát is. Ezeken a településeken nagy, 300 és ezer hektár közötti állami területet szerezhettek meg máshonnét aspiráló pályázók. Ángyán szerint a nyertesek rangsorát Felcsút vezeti.

Ángyán József elemzése szerint a nyertes érdekeltségek és pályázók "alsóházi" népes csoportja, mintegy 460 pályázó (a nyertesek majdnem fele) tíz hektárnál kisebb területhez jutott, és az összes aranykorona-értéknek csupán 8,3 százalékát, az összes területnek pedig mindössze 7 százalékát tudta bérbe venni. A "felsőházi" szűk, kis létszámú csoportot viszont alig 14 érdekeltség (1,5 százalék) 39 pályázója (3,9 százalék) alkotja. Ennek az elit csoportnak minden egyes tagja 300 hektár feletti területhez jutott, és együtt az összes aranykorona-érték 28 százalékát és a területek harmadát megszerezték - állapította meg a képviselő.

Közülük hat cég Borsodban, négy Fejérben, kettő Veszprémben, egy-egy pedig Csongrád és Somogy megyében található - összegzi a tanulmány. Ángyán József azt is közli a jelentésben, hogy a pályázati úton elnyert területeken túl a 14 legnagyobb érdekeltség pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 495 állami földrészlet bérleti jogát is megkapta a földalaptól. Ezek összterülete és egyéb jellemzője azonban nem ismert, mert a Nemzeti Földalapkezelő a területre vonatkozó, illetve a szerződési feltételeket illető információkat Ángyán József szavai szerint nem hajlandó nyilvánosságra hozni - olvasható a lapban.

"Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott területek teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez nemcsak azért szomorú és elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormányprogramunkban, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett "néppárti" föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szembemegy saját hagyományainkkal és az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népességeltartó és -megtartó képességére, de a városokat is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is" - összegezte megállapításait Ángyán József.