Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Megdöbbentő különbségeket mutatnak a KSH adatai abban, mekkora jövedelemre tehetnek szert a magyarországi háztartások a mezőgazdasági munkából. A statisztikai adatok azt tükrözik, hogy a háztartások felső 10 százaléka teszi zsebre a mezőgazdaság jövedelem zömét, mégpedig évente fejenként átlagosan több mint 90 ezer forintot. Ezután nagy szakadék következik, hiszen az összes többi háztartás tagjai csak 5-10 ezer forintos mezőgazdasági éves jövedelemhez jutnak (lásd az alábbi grafikont).
Fontos tudni, hogy a KSH adatok valamennyi hazai háztartást magukba foglalják. A statisztikák értelmezésekor tehát nem csak a mezőgazdaságból élőkre kell gondolni, akiknél az egy főre eső, 90 ezer forintos éves jövedelem meglehetősen kevés lenne. Bár a KSH adatait önmagukban nehéz értelmezni, nagy a valószínűsége annak, hogy a jelentős különbségek a háztartások földtulajdonlásából származnak, mivel a legtöbb háztartásnak a földek bérbeadásából származhat mezőgazdasági jövedelme.
Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági jövedelmek egyenlőtlen eloszlása mögött az egészségtelen birtokviszonyok állhatnak. Mivel a földbirtoklás és -bérlés szerkezete szélsőségesen torz, az ebből származó jövedelem is ilyen lehet. Egyes statisztikák szerint a földek 90 százalékát a tulajdonosok 8 százaléka birtokolja, míg 92 százalékuk - rendkívül elaprózott méretekben - a maradék 10 százalékon osztozik.