Eldőlt! - Nem lesz népszavazás az állami földekről

agrarszektor.hu
Jogerősen elutasította a Kúria azt a jogorvoslati kérelmet, amelyet Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nyújtott be a földügyben kezdeményezett népszavazás aláírásainak ellenőrzése miatt. A Kúria szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) helyesen járt el, amikor az aláírások érvényességét vizsgálta.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Gőgös Zoltán magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?". Az ellenzéki politikus június 28-án adta le az összegyűjtött íveket, a Nemzeti Választási Iroda pedig július 4-én kezdte meg az ívek ellenőrzését. Az NVI ellenőrzése alapján a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megállapította, hogy a kezdeményező 181 318 érvényes aláírást adott le, vagyis kevesebbet a szükséges 200 ezernél.

Az MSZP-s képviselő jogorvoslattal élt az érvényes aláírások számát megállapító NVB-döntés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy az aláírások ellenőrzésekor az NVI az irányadó jogszabályokat tévesen értelmezte. Érvelése szerint az NVI nem tekinthette volna érvénytelennek azt a 701 aláírásgyűjtő ívet, ahol nem tudta beazonosítani az aláírást gyűjtő választópolgár személyét. Vitatta azt is, hogy az NVI csak a személyi azonosítók alapján végezte az aláírók személyazonosságának ellenőrzését. Gőgös Zoltán ezek alapján 31 163 aláírásról állította, hogy ezek megítélésekor az NVI nem a jogszabályban írt feltételek alapján ítélte meg érvényességüket.

A Kúria szerint viszont a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan. A bíróság szerint az NVI helyesen járt el, amikor két lépcsőben vizsgálta az aláírások érvényességét, és előbb az aláírást gyűjtő személyt azonosította. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály szerint az aláírásgyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás érvénytelen lesz.

A bíróság szerint az érvényes íveken az egyes aláírások érvényességének tételes vizsgálatánál a kezdeményezés támogatóinak valamennyi, a jogszabályban elírt adatukat fel kellett tüntetni, ezeket az adatokat kellett a központi névjegyzék adataival összevetni és csak teljes egyezőség esetén lehetett az aláírást érvényesnek tekinteni. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bármilyen okból részleges adatok alapján az NVI nem tekintheti az aláírást érvényesnek, nincs lehetőség a személyi adatnak a lakcímnyilvántartás adataival való összevetésen alapuló egyezősége kimondására, azaz arra, hogy az adatokat az NVI hivatalból kiegészítse. A Kúria szerint tehát ebben sem hibázott az NVI.

A bíróság mindezek alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem tartotta megalapozottnak, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A bíróság végzése jogerős.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?