Vizsgálják, hogyan kerültek állami földek a Monsantóhoz

agrarszektor.hu
Vizsgálatot indított a Földművelésügyi Minisztérium annak megállapítására, hogyan kerülhetett 3X3 hektárnyi, korábbi állami tulajdonú bábolnai termőföld a Monsanto érdekeltségébe. A területek értékesítését helyi gazdálkodók kérték, de az eladási procedúra alatt nem a kezdeményező termelők vásárolhatták meg, a tényleges vevő pedig később a földeket kivonta a mezőgazdasági művelés alól, majd ipari területként a Monsantónak értékesítette azokat. A minisztérium szerint "idegesítő", hogy bár az eladási folyamat jogszerűen zajlott, a végeredmény mégis az, hogy volt állami területek kikerültek a mezőgazdasági művelés alól.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

Idegesítő, hogyan kerülhettek volt állami földterületek a Monsantóhoz - jelentette ki nemrég a parlamentben Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Arra a bábolnai esetre utalt, amikor 3X3 hektárnyi állami területet meghirdetés nélkül, a helyi gazdálkodók kezdeményezésére adtak el. Az államtitkár bejelentése szerint a tárca vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A minisztérium az agrárszektor.hu kérdésére nem adott tájékoztatást arról, hogy a tárca vizsgálata mire terjed ki, illetve azzal utólagosan mit kívánnak elérni. Az államtitkár parlamenti felszólalásából mindenesetre kiderült, hogy a minisztérium azt nehezményezi, hogy a volt állami területek a multinacionális agrárvállalatként működő Monsanto hazai leánycégéhez kerültek.

Az ügy előzménye, hogy a tárca felügyelete alatt álló nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) helyi gazdálkodók kérésére egy 86-87 hektáros, állami tulajdonban lévő táblából három darab, egyenként három hektáros területet különített el 2013-2014-ben, majd azt nyilvános meghirdetés nélkül a kezdeményezőknek eladta. A hatályos szabályozás szerint azonban az adásvételi szerződéseket 60 napra ki kellett függeszteni, hogy az elővásárlásra jogosultak élhessenek jogosítványaikkal.

A kifüggesztési idő alatt egy ilyen gazdálkodó ki is használta a lehetőséget, és az eladást kezdeményezők elől el is vitte a területeket, később pedig össze is vonta azokat. Ezután pedig a területet kivonta a mezőgazdasági művelés alól, és ipari területként a Monsantónak értékesítette.

Az agrártárca álláspontja szerint az eladás szabályosan történt, mert az NFA jogszerűen értékesíthet nyilvános meghirdetés nélkül három hektár alatti területeket, ha azokra a gazdálkodók igényt nyújtanak be (míg három hektár felett kötelező a nyilvános meghirdetés). Az értékesítés és átminősítés után pedig már nem állami tulajdonú és nem mezőgazdasági terület került a Monsantóhoz.

Tény ugyanakkor, hogy a tranzakció így nem érte el azokat a célokat, amelyek a kormány birtokpolitikai koncepciójában szerepelnek. Az állami földek eladásával ugyanis a hivatalos koncepció szerint a kis- és a közepes (családi) gazdaságokat kellene erősíteni. Parlamenti ellenzéki vélemények szerint ráadásul az eset a bábolnai állami termőföldek "kijátszására" utalhat, bár az eljárás jogszerűségével szemben nem igazán merülhetnek fel aggályok.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?