A miniszter szerint Bábolnai Gazdanapok mindig jó alkalom arra, hogy megálljunk a hétköznapi rohanásban, és rátekintsünk arra, hogy milyen küzdelmekben milyen eredményeket tudtunk elérni, és hogy a jövőbe tekintsünk. Betekintést nyerhetünk abba, hogy hol tart a technológiai fejlesztés és hogy az adott kor kihívásaira éppen milyen választ ad a tudomány, a technológia, mert be kell látnunk, hogy ezek nélkül nem fogjuk tudni eredménnyel felvenni a versenyt a globális piacon az európai és a világ gazdatársaival együtt.

Az agrárium bizonyos szempontból a legtöbb próbatételnek kitett gazdasági ágazatunk, hiszen a világgazdaság kereskedelmi viszonyainak változásai, vagy éppen a közös piacon zajló, mind erősebb hatékonysági verseny hatásai mellett, meg kell küzdeni az egyre kedvezőtlenebb időjárási környezettel vagy a fogyasztói változás, magatartás változékonyságával

- fogalmazott nyitóbeszédében a miniszter. Hozzátette, hogy a jelenlegi, könnyűnek egyáltalán nem mondható időszak mindenki számára tanulsággal kell, hogy szolgáljon. Alkalmazkodni kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, a nehezebb körülmények felértékelték a szakmai tudást és a fegyelmezett gazdálkodást.

Nincs idő várni, cselekedni kell a magyar mezőgazdaságban

Gyuricza Csaba szerint nincs idő arra, hogy éveket várjunk, hiszen a klímaváltozás mellett a világpiaci mozgások is felgyorsultak.

Június vége óta tartó súlyos aszály nem kímél sem növényt, sem állatot hazánkban sem. Szeptember elejére elérte a 390 ezer hektárt az aszálykárra bejelentett területek nagysága ebből 235 ezer hektár a kukorica, 125 ezer hektár a napraforgó. A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja e régió különös sérülékenységét ahogyan azt 2022-ben is sajnos megtapasztaltuk

- fogalmazott.

Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon

Változtatás nélkül nem lehet talpon maradni a szántóföldi termelésben, de van néhány megoldás, amellyel csökkenthetők a kockázatok.

A mezőgazdasági kultúrák mellett, erdőterületeink több, mint felét is érinti a súlyos aszály. Az agrárminiszter felhívta a figyelmet a vízmegtartás, az erdőtelepítésekre, a megfelelő talajművelésre és az öntözés fejlesztésére is.  A most ősszel megjelenő felhívás is támogatni fogja a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját. A miniszter a megnyitón elmondta azt is, hogy a gazdák idén jelentős területekre kötöttek aszálybiztosítást, melyhez sikerült díjtámogatást is adni.

Nemcsak a termelés, hanem az értékesítés is kulcskérdése az eredményességben

- vélekedett a miniszter.

Most már biztos: sürgős megoldás kellene a magyar földek súlyos vízhiányára

El kellene felejteni azt a régi és hibás berögződést, hogy Magyarország vízben gazdag ország.

A magyar agráriumra az exportorientáltság a jellemző a megtermelt gabona mintegy fele még ma is exportra kerül, melynek 70 százaléka feldolgozott formában kerül kivitelre. A tavalyi és tavaly előtti hullámvölgyekhez képest hazánk tekintetében, napjainkban pozitív a piaci folyamatról beszélhetünk. Meghatározó módon a gabonafélék, azaz a búza és a kukorica hatottak a növekedés irányába de jelentősen bővült többek között a zöldségkonzerv, a bioetanol, vagy az olajos magvak exportja is.

Piaci viszonyaink konszolidálása után, most együtt meg kell küzdenünk a klímaváltozás hatásaival is. Abban reménykedek, hogy mindenkinek lesz ehhez elég ereje, kedve, akarata ahhoz, hogy részese legyen a megújuló, válságálló, eredményes magyar mezőgazdaságnak

- tette hozzá.