Nem talált kivetnivalót a Földművelésügyi Minisztérium abban a földértékesítési akcióban, amelyet az elmúlt években hajtottak végre Bábolnán - derült ki Bitay Márton Örs parlamenti felszólalásából. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára Magyar Zoltán jobbikos képviselő interpellációjára válaszolt.

Az ügy előzménye, hogy az agrártárcához tartozó nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) helyi gazdálkodók kérésére nyilvános meghirdetés nélkül egy nagyobb bábolnai állami földterületből 3x3 hektárt választott le 2013-2014-ben, majd értékesítette azokat. Az eladást szorgalmazó termelőkkel az NFA szerződést kötött, de a megállapodások kötelező kifüggesztési ideje alatt egy másik gazdálkodó élt úgynevezett elővásárlási jogával, és végül ő vásárolta meg a területeket. A megvett földeket azonban később kivonatta a mezőgazdasági művelés alól, majd a Monsanto hazai leányvállalatának adta tovább azokat.

Bitay Márton Örs még korábban bejelentette, hogy a minisztérium vizsgálatot indított az ügyben, mert "idegesítőnek tartotta", hogy az értékesített állami területek a Monsantóhoz kerültek. Az államtitkár azonban mostani parlamenti felszólalásában nem beszélt a vizsgálat eredményeiről, így csak közvetve lehet következtetni arra, hogy a tárca az ügyben nem talált kifogásolnivalót. A minisztériumot a bábolnai földügyben korábban az agrárszektor.hu is megkereste, de a tárca nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

Nem cég vásárolta meg az értékesített állami bábolnai földeket, a Monsantónak nem az állam adta el azokat és a nemzetközi vállalat nem állami területeket vett meg - foglalta össze az agrártárca álláspontját mostani válaszában az államtitkár. Ezzel Bitay Márton Örs a tranzakció jogszerűsége mellett foglalt állást a tárca konkrét vizsgálati megállapításainak ismertetése nélkül is.

A szabályozási rendelkezések szerint az NFA a gazdák megkeresésére nyilvános meghirdetés nélkül is értékesíthet állami földeket, ha azok maximum három hektár nagyságúak. A bábolnai esetben is ez történt, mivel a nagyobb táblából három, egyenként háromhektáros darabot alakítottak ki. Az elővásárlási joggal is törvényesen élhetett a kezdeményező termelőket végül megelőző, tényleges vevő, akit viszont parlamenti interpellációjában Magyar Zoltán "helyi fideszes strómanként" jellemzett.

Bár a szabályosság jogszabályi alapon valószínűleg nem vitatható, a tranzakció eredménye az lett, hogy a vevő a volt állami földeket a művelés alól kivonta, és azokat - egyes hírek szerint ipari parki célokra - a Monsatónak adta tovább. Így nem érvényesültek a kormány birtokpolitikai céljai, amelyek többek között rögzítik, hogy az állami területeknek a földműves gazdáknál kell maradniuk, és a kabinet e szempontok szerint hajtott végre a 2015-2016-ban lebonyolított nagy állami földárverési akciókat is. Ezért lehet mégis aggályos, hogy a tényleges vevő művelési kötelezettség és elidegenítési tilalom helyett kivonathatta a művelés alól a megvásárolt állami területek és továbbértékesíthette azokat.