Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A termőföldek hektáronkénti átlagára 1,4 millió forintot tett ki 2017-ben, és ez 16 százalékos növekedést jelentett a 2016-os évhez képest - derül ki az Agrotax Iránytűből, amely a 2017-es országos termőföldpiaci változásokat dolgozta fel. Az összes értékesített terület 280 ezer hektár körülire tehető, amelyből csaknem 131 ezer hektár szántó, a többi pedig vegyes művelésű, illetve erdőterület volt. Tavaly legkisebb mennyiségben szőlőültetvényeket adtak el, mindössze 1116 hektárt.
Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a földárak a jövőben is folyamatosan emelkednek majd. A szántóknál még nagyobb áremelkedésre lehet számítani a következendő években, mivel e területek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, másrészt a gazdák növelni szeretnék birtokaikat. A keresleti piac tehát jelen van, akad azonban olyan térség is, ahol nem akad megvásárolható termőföld. Az ügyvezető igazgató szerint a magyar földárak jelenleg nincsenek nyugat-európai színvonalon, de lehetséges, hogy a jövőben megközelítik azokat.
A bemutatott iránytű szerint az ország összes régiójában egymillió forint felett volt hektáronként a földek átlagára 2017-ben. A legmagasabb, 1,65 millió forintos hektáronkénti árak a Dél-Alföldön jelentkeztek, a legalacsonyabb, 1,1 millió forintos árak pedig Észak-Magyarországon. Megyei bontásban Budapest volt a legdrágább, itt 2,4 millió forintot tett ki egy hektár föld, a legolcsóbb földárak pedig Nógrád megyében keletkeztek 947 ezer forintos hektáronkénti árral, így 2017-ben csak e megyében bizonyult 1 millió forint alattinak a termőföld hektáronkénti átlagára.
2017-ben egy hektár szántó 1,5 millió forintos áron kelt el, ami 13 százalékkal magasabb a 2016-os áraknál. A legnagyobb mértékű, közel 20 százalékos drágulás az Észak-Alföldön jelentkezett, míg a legcsekélyebb a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, 8 százalék körüli mértékkel. A megyék többségében 10 százalékos volt a szántók átlagárának emelkedése, a legmagasabb Hajdú-Bihar megyében, ott közel 27 százalékos drágulást mértek.
Az országos szántóföld-forgalom több mint fele az Észak- és Dél-Alföldre tehető, míg a legalacsonyabbat - kevesebb mint 10 százalékot - Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, illetve a Nyugat-Dunántúlon bonyolították le. Az értékesített szántóföldek átlagos nagysága 8,2 hektárra tehető 2017-ben.
A gyümölcsösök 2017-es hektáronkénti átlagára 1,7 millió forint volt, a legdrágábbak, 2 millió forint feletti átlagárral Közép- és Dél-Dunántúlon, míg a legolcsóbb gyümölcsösök, 1,5 millió forint alatti átlagárral Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon keltek el.A szőlők 2017-es hektáronkénti átlagára 1,86 millió forintot tett ki, a dunántúli régióban voltak a legdrágábbak, 2 millió feletti átlagárral, míg a legolcsóbbak Nógrád megyében, 1 millió forint alatti átlagárral. A 2017-ben értékesített szőlő átlagos területe 0,74 hektár, az erdők országos hektáronkénti átlagára pedig 998 ezer forintra tehető.
A szántók átlagos haszonbérleti díja hektáronként 49 ezer forintot tett ki2017-ben. A legmagasabb díjak a Dél-Alföldön, a legalacsonyabbak pedig Közép-Magyarországon jelentkeztek.
A haszonbérleti díjak kevésbé emelkedtek 2017-ben, mint a termőföldárak - állapította meg Sáhó Ákos. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a gazdálkodókban egyfajta bizonytalanság alakult ki a 2020 utáni támogatásokkal kapcsolatban.
