Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa alapján 2023-ban az értékesített termőföldek területe mintegy 11%-kal haladta meg az előző évit, és a tavalyi év során az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9%-a, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.
A kiadványból az is kiderült, hogy 2023-ban a korábbi évekhez hasonlóan az összes értékesített terület kétharmadát a szántó tette ki, amelyek részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18%-ot, a gyep 12%-ot, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,4%-os arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19%-kal, szőlőből 17%-kal, gyepből pedig 3,4%-kal több, míg gyümölcsösből 12%-kal, erdőből 7,9%-kal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.
Az Európai Unió egyes tagállamaiban és régióiban ugyanakkor rendkívül nagy eltérések lehetnek a termőföldek árát és bérleti díját illetően, amelynek számos oka lehet: többek között nemzeti tényezők (például jogszabályok), regionális tényezők (például az éghajlat és a hálózatokhoz való közelség) és helyi termelékenységi tényezők (például a talaj minősége, lejtése vagy vízelvezetése), de a kereslet és kínálat piaci erői - beleértve a külföldi tulajdonjogi szabályok hatását is - is befolyásolhatják a mezőgazdasági földterület árát. Bár a 2023-as árakat illetően még nem állnak rendelkezésre a részletes uniós statisztikák, a korábbi évekből az látszott, hogy Magyarország a tagállamok listájának alsó harmadában található az átlagos termőföldárak tekintetében. A rendelkezésre álló adatok ugyanakor azt mutatták, hogy 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben Horvátországban (21%) emelkedett a szántó ára. 10% feletti volt a drágulás mértéke Szlovákiában (14%), Magyarországon (13%), Bulgáriában (12%) és Észtországban (11%). A tagállamok nagy részében 10%-nál kisebb mértékű volt a drágulás, Svédországban 12%-kal, Írországban 8%-kal csökkent a szántó ára 2022-höz képest.
Tovább gyorsult a szántók árának emelkedése
2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 9,6%-os, majd 12%-os növekedése után - átlagosan 7,9%-kal volt magasabb a 2022. évinél. Az áremelkedés mértéke a gyümölcsös kivételével minden művelési ágban 10% feletti volt. A szántó átlagára az előző évekhez képest nagyobb ütemben, 11%-kal nőtt 2022-höz képest, a szőlő átlagára 14%-kal, az erdőé 12%-kal, a gyepé 11%-kal, a gyümölcsösöké viszont csak 1,2%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0-3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint volt 2023-ban.
A legtöbb termőföldet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében forgalmazták
2023-ban 9 vármegyében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Fejér (+68%), Jász-Nagykun-Szolnok (+52%), Békés (+39%) és Baranya (+38%) vármegyékben. Ezzel szemben Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyékben a 10%-ot is meghaladta a termőföldforgalom csökkenésének mértéke.
A legtöbb termőföldet, 6200 hektárt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében forgalmazták, ezután 6100 hektárral Bács-Kiskun és 5900 hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye következett, a többi vármegyében azonban 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom 2023-ban. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2023-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legmagasabb, 1,5%. Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,6%-a cserélt gazdát.
De mit lehet elmondani az értékesített területekről a művelési ágak szerinti megoszlás alapján? A KSH elemzéséből kiderült, hogy
- minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5400 hektár);
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1400 hektár);
- a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (800 hektár), annak ellenére, hogy itt 22%-kal kevesebbet értékesítettek, mint az előző évben;
- a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (400 hektár).
A vármegyék felében több, mint 10%-kal drágultak a szántók
Az értékesített szántók átlagára 2023-ban, vármegyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Békés és Tolna vármegyében volt a legmagasabb (2,8-2,9 millió forint/hektár). A legalacsonyabb átlagárak (1,3-1,6 millió forint/hektár) pedig Nógrád, Zala, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben voltak megfigyelhetők, míg
a többi vármegyében 1,8-2,7 millió forint/hektár között alakultak.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Veszprém, Hajdú-Bihar és Pest vármegyében szóródtak a leginkább: ezekben a vármegyékben több, mint 2,5 millió forint volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között. A legmagasabb járási szántóátlagár Veszprém vármegyében volt a Balatonfüredi járásban, 4,9 millió forint/hektár. A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúszoboszlói és Debreceni járásban, valamint a Pest vármegyei Pilisvörösvári és Dunakeszi járásban is 4 millió forint/hektár feletti átlagáron keltek el a szántók.
A KSH emellett az úgynevezett mikrokörzetek szerinti felosztást is számon tartja. Mint írták, a mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, a vármegyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.
Az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül 2023-ban is a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,7 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (1,6-2,2 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,7 millió, Pest vármegyében 1,4 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai hegyvidék) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Jászság Pest vármegyei része). Két tájkörzetben, a Mátra-Bükk északi vidékén és Észak-Borsodban nem érte el az 1 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára.
A legjobb, 28 aranykorona/hektár feletti átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben elérte a 3 millió forint/hektárt a szántó átlagára 2023-ban. A 14,1 és 17,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 18%-os a szántó átlagárának emelkedése. A 23,1 és 28,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben 14%-os, a 14 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben 10%-os volt a drágulás mértéke.
2023-ban a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10%-kal. A drágulás mértéke Pest vármegyében volt a legnagyobb, 22%. Veszprém, Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében viszont nem érte el az 5,0%-ot a szántó átlagárának emelkedése.
Az előző évi 17%-os csökkenéssel szemben, 2023-ban a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 33%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Békés (13%), Jász-Nagykun-Szolnok (12%) és Bács-Kiskun vármegye (8,3%) részesedett a legnagyobb arányban.
Az MBH Jelzálogbank idei elemzése arra is azt mutatta, hogy kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. Igaz, az MBH becslései alapján a szántók átlagára éves összevetésben 7,1%-kal nőtt, ami ugyan elmaradt a 2022-ben mért 10%-tól, viszont meghaladta a 2019 és 2021 közötti értékeket.
11%-kal emelkedett a gyepek átlagára
A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,2 millió forintba kerültek 2023-ban, ami 11%-os drágulást jelent 2022-höz képest. Az átlagár a gyepeknél Pest régióban volt a legmagasabb (1,9 millió forint/hektár),
Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb (934 ezer forint/hektár). A KSH adataiból az is látszott, hogy a Dél-Dunántúlon (24%) és a Dél-Alföldön (10%) nőtt a leginkább 2022-höz képest.
Lelassult a bérleti díjak emelkedése
2023-ban az egyes művelési ágak közül 52%-kal a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya. A gyepterületek 39%-át, a gyümölcsösök 24%-át, míg a szőlők 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51%), Tolna (47%) és Békés vármegyében (47%) volt a legmagasabb 2023-ban.
A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedése jelentősen lelassult 2023-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 13%-os és 12%-os növekedése után - átlagosan 1,4%-kal volt magasabb a 2022. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 82 700 forint volt. A gyep bérleti díja 3,9%-kal, az erdőé 2,5%-kal, a szőlőé 1,5%-kal, a gyümölcsösé 0,2%-kal nőtt 2022-höz képest. Az előző évekhez mérten a jóval szerényebb bérleti díj emelkedés hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt a szerződések egy részében a bérleti díjat a gabonapiaci árak változásához kötik: 2023-ban a búza felvásárlási átlagára 52%-kal, a kukoricáé 36%-kal csökkent az előző évhez képest, ami az így megkötött bérleti szerződések esetében alacsonyabb bérleti díjat eredményezett. Másrészt a forint/euró átváltási árfolyam csökkenése miatt 2023-ban alacsonyabb bérleti díjat fizettek azok a gazdák is, akik a bérleti szerződésük szerint a mindenkori területalapú támogatás mértékét fizetik évről-évre a bérbeadónak. A kieső bevételek mellett az emelkedő inputárak is megnehezíthették a földbérleti díjak kigazdálkodását.
Több vármegyében is csökkent a szántó bérleti díja
2023-ban a vármegyék felében nem érte el az 1%-ot a szántók átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legnagyobb, 5,7%, míg Heves, Veszprém és Zala vármegyében csökkent leginkább a szántók átlagos éves bérleti díja. A csökkenés Heves vármegyében 4,9%-os, Veszprémben 4,5%-os, Zalában pedig 3,8%-os volt.
A szántók átlagos éves bérleti díja hektáronként 106,5 ezer forinttal Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, ezt követte Tolna 103,7 ezer forinttal és Békés 96 ezer forinttal. A bérleti díj hektáronként 51 ezer forinttal Nógrád, 61,3 ezer forinttal Pest és 63,3 ezer forinttal Heves vármegyékben a legalacsonyabb.
A szántó bérleti díjának emelkedése elmaradt a vételár emelkedésének mértékétől, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, így 3,6% volt 2023-ban. Vármegyei szinten 2,7 és 4,5% között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2023-ban. Ez tavaly Somogy vármegyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.