Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A klímaváltozással foglalkozó tanulmányok többsége megállapítja, hogy Európát a világátlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a klímaváltozás, annak minden negatív következményével együtt - összegzi az Agrárgazdasági Könyvek sorozatban megjelent legújabb kiadvány. Így Ciscar (2011) 2,3-3,1°C tartományba tehető globális hőmérséklet-emelkedéssel számol, Európára ugyanakkor ennél nagyobb mértékű emelkedést modellez. Becslései szerint Észak-Európában 2,5-3,9°C közötti, míg Közép- (4,1°C) és Dél-Európában (5,4°C) ennél magasabb hőmérséklet-növekedés várható.
A klímaváltozás hatásai egyértelműen két régióra bontják Európát. Míg Észak-Európában a klímaváltozásnak várhatóan lesznek pozitív következményei, addig Dél-Európában csak súlyos negatív hatások várhatók: egyre gyakrabban fordulnak elő hőhullámok, erdőtüzek és aszályos időszakok, a Földközi-tenger térsége egyre szárazabbá válik, ami tovább növeli az aszály és a bozóttüzek kialakulásának veszélyét. Észak-Európában ezzel szemben jelentősen nő a csapadék mennyisége, és akár rendszeressé is válhatnak a téli árvizek.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által egyik legközvetlenebül érintett gazdasági szektor. A csapadéktöbblet várhatóan elsősorban Észak-Európában jelenthet nehézséget, míg a csapadékmennyiség stagnálása vagy csökkenése a déli országokat, például Olaszországot és Spanyolországot érintheti. Európa legnagyobb részén megváltozik a talajvíz szintje 2021 és 2050 között: a mediterrán térségben jelentősen csökken, északkeleti részén viszont valamelyest növekedhet. A mezőgazdasági felhasználásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott környezeti és biológiai viszonyokhoz. Szélsőséges esetben, például a talajerózió vagy a sivatagosodás miatt egyes területeket teljesen ki kell vonni a mezőgazdasági felhasználásból.
A magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak új növények termesztését is lehetővé teheti. Dél-Európában azonban a rendkívüli hőség, valamint a csapadék és a rendelkezésre álló vízkészletek csökkenése várhatóan akadályozza a növények termelékenységét. A mediterrán térség egyes részein előfordulhat, hogy néhány nyári növényt télen fognak termeszteni. Más területeken, például Nyugat-Franciaországban és Délkelet-Európában a terméshozam csökkenése várható a forró és száraz nyarak miatt.A búza és az árpa hozamai főként Kelet-Európában, valamint Észak- és Közép-Olasz-országban fognak várhatóan csökkenni.
A repcehozamok csökkenhetnek (0,03-0,05 tonna/hektár/év) az atlanti és néhány mediterrán régióban. Dánia az egyetlen ország, ahol emelkedés várható, azonban ez a növekedés a vizsgálatokban nem volt lineáris. A napraforgó hozama átlagosan évente 0,02-0,04 tonna/hektárral csökken Franciaország északnyugati részén, Észak-Olaszország-ban, Dél- és Közép-Európában, Spanyolországban, Görögországban, Németországban és Lengyelországban. (Hozzá kell tennünk, hogy a különféle klímamodellek nagyon eltérő hozamadatokat hoztak ki a szántóföldi növényekre, még az sem volt egyértelmű hogy nőni vagy csökkenni fog-e búza átlagtermése.)
Ami biztos:1960-1990 közötti modelladatokból megfigyelhető a vegetációs időszak jelentős változása a búza és a kukorica esetében, ami 8 nappal rövidült, így ma már hamarabb van a betakarítás időpontja. Viszont 2050-re a vegetációs idény akár 12-17 nappal is meghosszabbodhat, amely kedvező lehet a melegigényes, de aszálytűrő fajok számára. A projekciók szerint a jövőben csökken a mezőgazdasági földhasználat, miközben a mezőgazdasági termékek világkereskedelmében emelkedés várható. Ennek hátterében az áll, hogy - klímaváltozás ide vagy oda - növekedni fog a mezőgazdaság termelékenysége.