Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mai, lineáris gazdasági modellben sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült. Ennek a - kimondatlanul sokszor már a tervezési folyamatban beépített "tervezett elavulás" által dominált - gazdasági modellnek kínál fenntartható alternatívát az EU, írta meg az Európa Pont. A "kinyer-legyárt-fogyaszt-ártalmatlanít" lineáris növekedési minta az ipari forradalom óta jellemzi az európai gazdaságokat. Ennek óriási hibája, hogy feltételezi, az erőforrások bőségesen rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. A Föld készleteit tekintve jelentősen több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, így egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a minta fenntarthatatlan, és veszélybe sodorja Európa versenyképességét.
Ahhoz, hogy a javíthatóságot, újrahasznosítást és adott esetben a megosztásra épülő felhasználást középpontba helyező új modell elterjedjen, egészen az alapoknál kell belenyúlni a gazdasági folyamatokba. Az Európai Unió új szabályaival azt kívánja elérni, hogy már a termelési folyamat legeslegelején, a tervezésnél biztosítva legyen a fenntarthatóság. Emellett a fogyasztók tájékoztatása is kulcsfontosságú, hogy kellő információkkal rendelkezzenek a döntések meghozatalához, amelyekre saját maguk és a környezetük védelme érdekében van szükség. Csakis ilyen mindenre kiható intézkedések által tartható az EU vállalása, hogy legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé teszi a kontinenst - így ez a cselekvési terv Európát fenntartható növekedési útra terelő európai zöld megállapodás sarkalatos pontja.
Melyek lesznek a legfontosabb intézkedések?
Új jogszabály fogja biztosítani, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat.
A vásárlók alapos tájékoztatását új jogszabályok fogják előírni, így például azt, hogy vásárláskor a vevőnek megbízható és teljeskörű képet kell kapnia a termékekről, várt élettartamukról és környezeti teljesítményükről. Alapelv lesz a "javításhoz való jog".
A legnagyobb erőforrásigényű ágazatokban külön szabályok biztosítják majd a fenntarthatóságot:
- az elektronika és az infokommunikációs technológiák terén intézkedések történnek majd például a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében;
- az akkumulátorok és a járművek kapcsán az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása (begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása) és körforgásos potenciáljának javítása;
- a csomagolási szektorban a (túl)csomagolás csökkentése azzal a céllal, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen;
- a műanyagoknál új kötelező követelmények lesznek érvényesek az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra;
- a textiltermékeknél kiemelt fontosságú lesz versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése;
- az építőipart és az épületeket illetően átfogó stratégia fog készülni az építőipar fenntarthatóvá tételére;
- az élelmiszerekkel összefüggésben az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése.
Kevesebb hulladék termelése. Alapvető cél a hulladékkeletkezés elkerülése, de legalábbis a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Megvizsgálják az uniós szintű hulladékszortírozási és címkézési rendszer bevezetésének lehetőségét is, és minimalizálják az illegális hulladékszállítást és uniós hulladékexportot.
A cselekvési tervben foglalt konkrét célkitűzéseket többtucat új uniós jogszabály biztosítja majd, ezeket előre beütemezve 2020 és 2022 között fogadják el az uniós intézmények. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki. A konkrét jogszabály-javaslatok listája és időzítése megtalálható a cselekvési tervben, annak magyar nyelvű tájékoztatójában, további információk pedig a cselekvési tervvel kapcsolatos kérdések és válaszok kapcsán olvashatóak.