Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Vizsgálatom alapjául a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet ágazati eredménykimutatás idősorait használtam, a terményeken belül a fő növényekre (búza, kukorica, napraforgó, repce) fókuszáltam. Földminőség alapján megbontva vizsgáltam az átlagos, a jobb és a gyengébb minőségű földekhez tartozó idősorokat, 2014-18-ig. Az ábra az árutermelő gazdaságok kukorica főnövényre vonatkozó modellszámítás eredményeit foglalja össze: megmutatja, hogy átlagosan milyen mértékben térnek el az adott földminőség kategória (gyengébb, átlagos, jobb) figyelt adatai a teljes sokaságtól.
Míg a búza esetében közel tökéletes korrelációt mutat a földminőség és az EBITDA eredmény, azaz jobb minőségű földön magasabb eredmény, gyengébb minőségű földön alacsonyabb eredmény realizálódott; addig kukorica, napraforgó és repce esetében ettől eltérő kép rajzolódik ki. A gyengébb (aranykorona<15) minőségű földeken elért fajlagos EBITDA magasabb, mint az átlagos földminőség esetén. Kukorica esetén 18 ezer Ft/hektár volt az éves átlagos eredménytöbblet a gyengébb földek esetében, az átlagoshoz viszonyítva; napraforgónál 5, repcénél 7 ezer Ft/hektár.
A látott jelenséget nem egy kiugró év és az átlagszámítás okozza, ugyanis mindhárom növény esetében 5-ből 3 évben volt magasabb az EBITDA a gyengébb minőségű földeken, az egyes növényeknél pedig más-más években fordult elő.
A gépesítettségben nem látszik nagy eltérés a gyenge és átlagos földek között, a kiugró értékcsökkenési érték a jobb minőségű földek magasabb gépesítettségi fokát jelzi.
A gyengébb földeken magasabb EBITDA már a mezőgazdasági év elején, szemléletben megalapozódik. Gyengébb minőségű földeken kevesebb termelési költséggel termelnek, azaz a gazda "nem tesz bele annyit" egy kevésbé jó minőségű földbe, tudva azt, hogy nem ezen a parcellán fog megszületni a növénykultúra azévi megyei hozamrekordja. Betakarítás után még egy dolog figyelhető meg: ugyan - kukorica, napraforgó és repce esetében - kisebb lett a hozam a gyengébb földön, de csak kevéssel. A kettő eredője - azaz érdemben kevesebb input és egy kicsivel alacsonyabb hozam - pedig magyarázza a gyengébb földön elért magasabb fajlagos EBITDA szintű eredményt.
A folyó évet előre megjósolni ezzel az összefüggéssel nem lehet, azt kijelenthetjük, hogy a kedvezőtlenebb földminőség nem mindig, illetve nem minden évben jelent alacsonyabb jövedelmet.
Szerző: Kittlinger Csaba - Takarékbank Agrárcentrum
