Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A törvényjavaslat eltörölné a mezőgazdaságban öntözési céllal használt talajvízkutak létesítésének és üzemeltetésének engedélyezését azokon a területeken, ahol az öntözés felszíni vízből nem megoldható. A WWF Magyarország szerint vissza kell vonni a javaslatot, helyette a fenntartható vízgazdálkodást ösztönző szabályozási és agrártámogatási koncepció kialakítására lenne szükség, írta meg a HVG.hu.
A jelenlegi szabályozás vízjogi engedélyhez köti a mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítését, a vízgazdálkodási törvény módosítására tett javaslat azonban bizonyos feltételek mellett eltörölné ezt az engedélyezési eljárást és csupán bejelentési kötelezettséget írna elő. Az indoklás szerint a lépésre azért van szükség, hogy csökkenjenek a gazdákra háruló adminisztrációs terhek.
A szervezet szerint évről évre egyre súlyosabb a vízhiány, az aszálykárok növekednek. Az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága már ma is megkeseríti a gazdák életét. Ezek a folyamatok óriási kockázatot jelentenek a mezőgazdaság számára.
A biztonságos mezőgazdasági termeléshez vízpótlásra van szükség, de nem mindegy, hogy a vizet honnan és miből pótolják. A törvényjavaslat a vízkészletek túlhasználatát vagy éppen pazarlását tenné lehetővé olyan aszályos időszakokban, amikor ezekkel takarékosan kellene bánni.
A WWF szerint támogatni kellene a gazdákat abban, hogy takarékosan és fenntartható módon gazdálkodjanak a lehulló csapadékkal és a földeken megjelenő belvízzel. A szervezet szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt széleskörű egyeztetéseket kellett volna folytatni az érintettekkel, különösen a vízhiányos területeken tevékenykedő gazdákkal. Részletesen vizsgálni kellett volna a környezeti és társadalmi hatásokat, továbbá szükséges lenne a módosított törvénynek az uniós és hazai jogszabályokkal is összhangban kerülnie.