Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A válaszadók túlnyomó többsége (86%) hallotta már a kifejezést, és csaknem 80%-a bevallottan érdeklődik a fenntarthatóság témaköre iránt. A következők motiválnak minket arra, hogy napi szinten a fenntarthatóság elveivel összhangban cselekedjünk:
- törődés a természettel (63%)
- a gyermekek jövője (45%)
- világnézet (34%)
A nők nagyobb valószínűséggel tesznek a fenntartható fejlődésért: úgy vélik, hogy a világnak nagy szüksége van a fenntarthatóság elveire, és egyéni szinten is számos előnyét látják ezeknek. Abban szintén elég nagy az egyetértés (a válaszadók 58%-a véli úgy), hogy az innováció elősegíti a fenntartható fejlődést. Az egyéni szinten megtett leggyakoribb tevékenységek közé az alábbiak tartoztak:
- szelektív hulladékgyűjtés (66%)
- az élelmiszerpazarlás elkerülése (64%)
- energiatakarékosság (58%)
- szezonális termékek vásárlása (55%)
- víztakarékosság (53%)
Az 56 évnél idősebbek körében ezek a tevékenységek egyértelműen gyakoribbak. Dr. Izabella Anuszewska, a Kantar kutatóintézet szociológusa szerint az eredmények magyarázata bizonyos mértékig abban rejlik, hogy kitolódik az az időszak, ameddig a fiatalok (a 18-35 éves korosztály) még a szülői házban laknak, ezért kisebb valószínűséggel döntenek egyénileg az ilyen tevékenységekről.
Teljesen más a helyzet a mások javát szolgáló tevékenységekkel, mint például a jótékonysági kezdeményezésekben való részvétel, a közösségi médiában való aktivitás és a civil szervezetek anyagi támogatása. Noha ezek, a többi tevékenységhez képest viszonylag kevésbé jellemzők, e téren egyértelmű a fiatalabb generáció az aktívabb.
A járványhelyzetben - talán mert több időt töltöttünk a négy fal között - felerősödtek a fenntarthatóságra irányuló törekvések. A válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy gyakrabban tesznek a környezet védelméért (szelektív hulladékgyűjtés/újrahasznosítás, víztakarékosság), valamint vásárlási és étkezési szokásaik megváltoztatásáért (kevesebb vásárlás, élelmiszerpazarlás elkerülése).
Kinek a feladata?
A jelentés alapján a válasz egyszerű: mindenkié. A válaszadók a helyi és állami hatóságokat, a civil szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket egyaránt cselekvésre hívják fel. Ám ami még fontosabb, ezek mellett az összes állampolgárt is megemlítik.
Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindenkinek - méghozzá egyénileg, és minden olyan területen, ahol változást lehet elérni - tennie kell azért, hogy környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbb világ épüljön. A Bayer célja az, hogy 2050-re az értéklánc teljes hosszában az üvegházhatású gázkibocsátásukat nullára csökkentse. A vállalat egyre inkább a klímasemleges technológiákat részesíti előnyben, ilyen például a geotermikus energia alkalmazása. Célkitűzéseik közé tartozik továbbá az is, hogy a felhasznált áram 100%-ban fenntartható forrásból származzon - ismertette a szakember.
A vállalatok többet is tehetnek
A jelentés rávilágít arra is, hogy a vállalatoknak óriási terük van a cselekvésre. A szelektív hulladékgyűjtést a válaszadók 44%-a említette, ez áll az első helyen. Egyéb környezetbarát intézkedésekre, mint amilyen az elektronikus hulladék (például az elemek) gyűjtése, a víz- és elektromosenergia-fogyasztás és a felhasznált papír mennyiségének csökkentése, valamint a környezetbarát higiéniai termékek használata, kevesebb vállalat kerített sort.
Magyarország és a régió többi országa
Magyarországon kívül a "Bayer Barometer" felmérést a térség több országában, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is elvégezték. A válaszadók között érdekes különbségek mutatkoznak az eredmények tekintetében. A közép-kelet-európai országok között Magyarországon a legmagasabb a fenntartható fejlődés témakörének ismertsége (86%). A magyarokat érdekli leginkább a fenntartható fejlődés (78%). Magyarországon (és Szlovákiában) a legnagyobb a "fenntartható mezőgazdaság", mint kifejezés ismertsége (71%). A magyarokat (és a lengyeleket) érdekli leginkább, honnan kerül az étel az asztalukra. Kik tesznek igazán a fenntartható fejlődésért? Ebben mind a négy ország válaszadói egyetértenek: a nők.