A napi gazdálkodási gyakorlat nagy gondot fordít a növények számára fontos tápanyagok pótlására, azonban a talajélet ennek sokszor kárát szenvedi. A műtrágya formájában nagy mennyiségben kijuttatott tápanyag hirtelen változásokat okoz a talaj felszínközeli rétegében (a rizoszférában), ami a mikroorganizmusok számának visszaeséséhez vezet - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Egy-egy ilyen erős behatás után a talajban élő baktériumok száma csak hosszabb idő után tud visszaállni az elvárt szintre.

Ha van tápanyag, akkor miért nem teljes a növénytáplálás?

A növényeknek fejlődésükhöz tápanyagra, vízre, a fotoszintézis során nyert energiára és kedvező időjárási körülményekre van szükségük a növekedéséhez. A vízhez és a tápanyaghoz - a lombtrágyákból felvett formákat nem számítva - a növény a gyökerén keresztül tud hozzájutni, a gyökérzet azonban önmagában nem képes a tápanyagoldat felvételére. A tápanyag számára a hajszálgyökereken élő baktériumok jelentik a kaput. Ez a magyarázata annak, hogy a helyes növénytáplálás egyben a talaj, azaz a talajélet táplálását is jelenti.

Ezen kívül milyen szerephez juthatnak még a mikroorganizmusok a talajban?

A talajban megtalálható mikroorganizmusoknak a tápanyagközvetítő szerep mellett számos hasznos hatásuk van, melyek a növénytáplálás szempontjából is kiemelendőek. Ezek közül érdemes megemlíteni a nitrogén megkötését, és más tápanyagok - elsősorban a foszfor és a kálium - mobilizálását, illetve a szervesanyag-tartalom növelését.

Általánosan ismert tény, hogy a pillangós növényekhez kapcsolódva számos nitrifikáló baktérium jelenhet meg a talajban. Ugyanakkor a nitrifikáló baktériumok egy része nem igényli a pillangósok jelenlétét, mivel úgynevezett szabad formában is fejlődnek. Számuk és mennyiségük ugyan kisebb, de a szerepüket növeli, hogy egy átlagos pillangós-mentes vetésforgó esetén is kifejtik hatásukat.

Szintén szabad formában fejlődnek azok a fajok, melyek a talajásványok felületéhez kötött tápanyagok felszabadításáért felelősek. E két baktériumcsoport elterjedése akár öngerjesztő folyamatként is működhet, mivel a baktériumok életfolyamataik, valamint elpusztulásuk után bomlásuk által növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, és lehetőséget adnak további hasznos baktériumoknak a megjelenésre.

Mi kell a növénynek: tápanyag vagy szervesanyag?

Aki rövidtávon tekint a problémára, annak egyértelmű a válasz: tápanyag, tápanyag és tápanyag. Hosszú távon azonban árnyaltabb a kép, hiszen a növény fejlődésében nem a talaj magas tápanyag-tartalma fog segíteni, hanem a talaj jó tápanyag-szolgáltató képessége. Ez utóbbihoz természetesen kell tápanyag is, amit szolgáltat a talaj, és kell minden egyéb adottság, ami a tápanyagnak a növények számára felvehető formában történő előállítását és/vagy mobilizálását és a növény számára rendelkezésre bocsátását jelenti.

Mit kell tenni, és mit nem szabad tenni, ha a talajélet fenntartása a cél?

Az egyes baktériumfajok, illetve -törzsek szűk környezeti adottságok mellett tudnak eredményesen fejlődni. Így az ember elsődleges feladata az, hogy megakadályozza talajkörnyezet drasztikus változásait. A természet nagy hatással van a rizoszférára is, de a gazdálkodási gyakorlat számos eleme segítheti, vagy éppen gátolhatja ezt a folyamatot.Hasznosnak tekinthető, ha az ember:

• ügyel a talajnedvesség megőrzésére,
• minél hosszabb időszakban borítva (növényzet vagy mulcs által) hagyja a talajt,
• kerüli a talaj túlzott forgatását,
• a műtrágyát több kisebb adagban juttatja ki, illetve lehetőség szerint kezelt (érlelt) szerves trágyát juttat ki,
• kiegészítő kezelést alkalmaz a talajélet fenntartására.
  

Hogyan lehet kezelni a talajt a talajélet javítása érdekében?

Ezen fajok sok hasznot hajtanak az emberiség számára, azonban megfelelő működésükhöz tápanyagra és megfelelő környezetre lesz szükség. Komplex megoldást jelenthetne a kezelt (érlelt) szerves trágyák használata, azonban a hazai agrárium szerkezete miatt ez korlátozottan áll a rendelkezésre. Mit lehet akkor tenni? Ki kell választani azokat az anyagokat, melyekben a talaj a legnagyobb hiányt szenvedi, és célzottan azokat kell kijuttatnunk. Ilyenek például az aminosav tartalmú készítmények. Ezek ugyanis az utóbbi években számos vizsgálaton estek át és a kijuttatások során beigazolódott, hogy eredményesen használhatóak akár a kertészeti, akár a szántóföldi termesztésben. Alkalmazásuk az év több szakaszában lehetséges, például az őszi talajművelést vagy a magágy előkészítését megelőzően, vagy sorközművelés során, illetve aratás után a tarlómaradványok lebomlásának elősegítése érdekében.

Hogyan választhatja ki az ember a megfelelő aminosav készítményt?

A készítmény ára mellett kiemelkedően fontos az abban levő aminosav mennyisége, illetve annak összetétele is. Az aminosavak szerkezetileg hasonló, de biológiai funkciójukban kissé eltérő hatású anyagok. Az aminosavak bomlása és más anyagokká, akár más aminosavakká történő átalakulása folyamatos, azonban a hatás kifejtéshez mindig kellő mennyiségű, és kellően változatos összetételű aminosav-tömeg szükséges. Így bár nem olyan direkt módon, mint a tápanyagoknál, de az aminosavaknál is a minimum elv fog érvényesülni. Ezért lehetőleg olyan készítményt kell választani, melyben széles az aminosav összetétele, azaz teljes az aminogramja, és különösen nagy előny, ha tartalmaz mikro- és makroelemeket is. Az árak tekintetében nagyon széles skálán mozognak az elérhető készítmények, de megjegyezhető, hogy amíg tíz évvel ezelőtt ezek az anyagok csak a prémium szegmens, például a hajtatás igényeit elégíthették ki magas költségük miatt, addig mostanra már a szántóföldi gyakorlat részévé is válhattak. Egy-egy lombon keresztül ható aminosav-kezelés hektárköltsége a lomtrágyákéval megegyező, míg a talajjavítás célú aminosavas kezelés ára már a műtrágyaárak elszállása előtt is azonos árszínvonalat képviselt a szervetlen tápanyagokkal. Általánosságban elmondható, hogy célszerű olyan értékesítő termékét választani, amelyik közvetlenül részt vesz a termék fejlesztésében, optimalizálásában, így a hazai adottságokhoz illő javaslatokkal tud szolgálni.

Nem igényelnek speciális bánásmódot

Az aminosavak szerves anyagok, de a hagyományos értelmezés szerint nem "élő" anyagok. Ez a kijuttatás során annyi könnyebbséget jelenthet a gazdálkodó számára, hogy a talajba juttatása nem igényel olyan nagy technológiai fegyelmet, mint amire egy-egy baktériumkészítmény alkalmazása során szükség van, de a hatás kifejtése érdekében a készítményeket mindenképp talajba kell dolgozni, vagy öntözni.

Elegendő néhány kezelés a talajok rendbetételéhez?

Részben. Mint azt a hazai és európai vizsgálatok alátámasztják, egy jó készítménnyel a megfelelő tápanyag-szolgáltató képesség kialakításához elegendő lehet, ugyanakkor annak a több évtizedes folyamatnak a megfordítása, ami a talajaink jelenlegi, szerves tápanyagban hiányos állapotának kialakulásához vezetett, szintén több évtized munkáját fogja igénybe venni. De minél hamarabb fordul az ember erre az útra, annál hamarabb érheti el a célt.