Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Akik aktívan művelik a kertjüket, azok számára elengedhetetlen őszi feladat a trágyázás. Kósa Dániel elmondta mikor és hogy érdemes nekiállni a munkáltoknak.
Általános tudnivalók, mielőtt nekiállnánk
Általánosságban végezhetünk feltöltő trágyázást, aminek mindig a növények ültetése előtt érdemes nekiállni. Ilyenkor jellemzően nagyobb dózisban juttatunk szerves anyagokat a talajba, általában olyan formában, amelynek még bomlania kell. A másik lehetőség, hogy a növények lomblevelére juttatunk tápanyagot, ezt lombtrágyázásnak vagy fejtrágyázásnak nevezzük. Ezen kívül év közben kisebb mennyiségben tápoldatozhatjuk vagy műtrágyázhatjuk a területet. Ha viszont nincs lehetőség szerves istállótrágyával vagy komposztált trágyával végezni az ültetés előtti tápanyag-kijuttatást, akkor közvetlenül az ültetés előtt műtrágyával is elvégezhetjük. Ahogy a szakember kiemelte, ősszel, a mélyforgatás előtt, amennyiben van szerves istállótrágyánk, célszerű azt kijuttatni és egyben megforgatni.
A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot. Ehhez természetesen szükség van csapadékra, amelyből sajnos elég sok hiányzik a talaj mélyebb rétegeiből is. A szerves trágya ebből a szempontból jobb választás a műtrágyánál, mivel hosszabb a lebomlási ideje, tehát tovább adja le a tápanyagot, így elegendő minden harmadik évben trágyázni. Emellett nagy előnye, hogy javítja a földünk kötöttségét, így homokon és agyagos talaj is használható. Fontos azonban tudni, hogy a különböző állatok trágyája eltérő összetételű. Mindegyik esetében igaz, hogy nagyon magas szerves anyagot tartalmaz.
- fogalmazott Kósa Dániel. A szakember szerint a legjobb a marha- és sertéstrágya, amelyek nitrogén túlsúlyosak. Ezen kívül ezek trágya nem száraz, ami fontos, mert így nem szükséges hozzá többletvizet kijuttatni a bomlás megindulásához.
- A kecskék és birkák trágyája, úgynevezett mélyalom, szintén nitrogén túlsúlyos, de nagyon száraz, és tele van szalmával. Ez igaz a lovak alól származó alomra is, de náluk nincs mélyalom. Ezt figyelembe kell venni, mivel az ideális bomlás eléréséhez többlet öntözés szükséges.
- A baromfik trágyájára is ügyeljünk, mivel ezt komposzttal kell vegyíteni! Bár nitrogénben gazdag, magas foszfortartalma miatt könnyen kiéghetnek vele a növényeink. Ennél a trágyánál is ügyeljünk a nagyobb dózisú vízkijuttatásra.
Mikor érdemes nekiállni?
A szakember szerint a trágyázással együtt végezhető a forgatás is.
Ez optimális időjárási viszonyok között lenne helyénvaló, de mivel az idei év aszályos volt, érdemes lehet a forgatás nélküli termesztést is számba venni. Ilyenkor is kijuttathatunk trágyát a terület felszínére, de olyan technológiát kell alkalmaznunk, amely nem forgatja meg a talajt olyan mértékben, mint a szántás. Lehetőségként választhatjuk a trágyázást, valamint a nagyon sekély talajhántást vagy kombinálást.