Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a győri Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatójának bevonásával, széles körű összefogással zajlik. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó projektben olyan javaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyek a következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, s közülük 13 esetében az intézmény irányításával zajlik a tevékenység. Az egyik kiemelt téma a helyes öntözés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás.
- mondta el dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora.
A szakember hozzátette, az elmúlt 40-50 év alatt mintegy 30-40%-kal csökkent a talaj humusztartalma, ami a vízmegtartó képességet is kedvezőtlenül befolyásolja, így a növények szárazságtűrő képessége is romlott. Hangsúlyozta, a nagyarányú mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma, amit szükséges hatékonyan pótolni.
- fejtette ki dr. Szakál Pál.
A Széchenyi István Egyetem professzora hozzáfűzte, a mosonmagyaróvári kar a kezdetek óta kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodási képzéssel, és napjainkban is nagy hangsúlyt fektet a felkészült, gyakorlati és piacképes tudással felvértezett szakemberek kinevelésére. A mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterszak mellett ezért a Széchenyi István Egyetem szeptembertől már alapszakon is elindítja a képzést, amely a hazai hallgatók mellett nemzetközi szinten is vonzó lehet, hiszen a vízgazdálkodás mindenhol problémát jelent.
Az Insula Magna Program keretében a témával foglalkozó szakemberek több szigetközi területen vettek talajmintákat, vizsgálták azok összetételét, ahogy a Duna vízének összetételét is, melynek kiemelt szerepe van az öntözővíz-felhasználás és a talajszerkezet közötti kapcsolatban. A kutatás hosszú távú célja, hogy az említett tényezők pontos ismeretében kialakítsák a területen alkalmazandó vízgazdálkodási ajánlásokat, amelyekkel a szigetközi és csallóközi gazdák munkáját szintén segítenék. Az öntözési technológiák helyes kialakításának meghatározásával a kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében.
