Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A termőföldek nemcsak hazánkban, hanem szinte az egész EU-ban drágák: ahogyan az Agrárszektor is megírta, Magyarország a tagállamok listájának alsó harmadában található az átlagos termőföldárak tekintetében. 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben
- Horvátországban (21%) emelkedett a szántó ára,
- de 10% feletti volt a drágulás mértéke Szlovákiában (14%),
- Magyarországon (13%),
- Bulgáriában (12%)
- és Észtországban (11%).
A tagállamok nagy részében 10%-nál kisebb mértékű volt a drágulás, Svédországban 12%-kal, Írországban 8%-kal csökkent a szántó ára 2022-höz képest.
Durva, ami Magyarországon zajlik: már ennyibe kerül egy hektár föld
Ez a legkelendőbb megye Magyarországon
2023-ban 9 megyében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Fejér (+68%), Jász-Nagykun-Szolnok (+52%), Békés (+39%) és Baranya (+38%) megyékben. Ezzel szemben Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyékben a 10%-ot is meghaladta a termőföldforgalom csökkenésének mértéke. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a megyék felében több, mint 10%-kal drágultak a szántók: az értékesített szántók átlagára 2023-ban, megyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megyében volt a legmagasabb (2,8-2,9 millió forint/hektár). A legalacsonyabb átlagárak (1,3-1,6 millió forint/hektár) pedig Nógrád, Zala, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben voltak megfigyelhetők, míg a többi megyében 1,8-2,7 millió forint/hektár között alakultak.
Lapunk is beszámolt róla, hogy 2023-ban - megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát -, a jobb minőségű szántók 8-9%-os mértékben, tehát jelentősebben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4%-os dráguláshoz képest. Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak, 180 ezer forint felettiek, míg Zala és Pest megyében 150 ezer forint körül alakultak. Nógrádban, Békés, Fejér, Vas, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben 100 ezer forint alatt volt a szántók egy aranykoronájáért fizetett összeg.
Hihetetlen, de igaz: ennyit kell most fizetni egy hektár földért itthon
A birtokméretet tekintve a 10 hektárnál nagyobb területek esetében 12%-os volt a drágulás 2023-ban, az 1 hektár alattiak esetében 7%-os, míg az 1-5 hektár közöttieknél pedig 6%-os emelkedés ment végbe. A 10 hektárnál nagyobb területekért hektáronként átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni, míg az 1 hektár alattiaknál 2,2 millió forintot. A legdrágábbnak ezzel együtt az 5-10 hektár közötti szántók bizonyultak 2,43 millió forintos hektáronkénti átlagárral, amelyben 11%-os drágulás következett be 2023-ban. A 2024-es adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, az viszont igen, hogy jelenleg milyen árakkal találhatjuk magunkat szembe a piacon.
Repkednek a milliók
A Jófogás.hu-n rengeteg hirdetés áll a rendelkezésünkre, sőt, sok esetben mezőgazdasági ingatlannal együtt kínálják a területeket. Jelenleg (2025. január) az alábbi árakkal találkozhatunk:
- Tatabányán egy külterületi, 0,29 hektáros szántó 20 millió forint,
- Cegléden a szintén külterületi, 0,29 hektáros szántó 2,5 millió forint,
- Fóton egy külterületi, 6,1 hektáros külterületi szántó 58 millió forint,
- a vas megyei Kemenessömjén egy 46 hektáros Natura 2000-es terület (jelenleg legelőként funkcionál), melyből 2000 m2 ki lett vonva a művelési ágból, és értéknövelő beruházások történtek, 150 millió forintba kerül,
- Vecsés külterületén pedig egy 0,4 hektáros szántó 12,5 millió forint.
Ha nem szántóban gondolkozunk, akkor más besorolású területek is elérhetőek:
- Szekszárdon egy 0,14 hektáros gyümölcsös 3 millió forint,
- Tökön egy folyton termő, 5 hektáros kajsziültetvény 77 millió forint,
- Borotához tartozó külterületi részen egy egyhektáros őszibarackos és cseresznyés 5,5 millió forint,
- Pomázon egy félhektáros mandulás 14 millió forint,
- Ecseden egy 0,7 hektáros szőlőültetvény 1,2 millió forint,
- Lovason egy 0,1 hektáros szőlős pedig 25 millió forint.
Neked is ilyen kerted van? Vigyázz, lehet, hogy nem ültethetsz gyümölcsfát
Ezt tudni kell, mielőtt vásárolnánk
Ha valaki termőföldet szeretne vásárolni, nem árt néhány dologgal tisztában lenni előtte, hiszen több változás is történt az elmúlt időben. Az egyik például az, hogy a jövőben nem kell kifüggeszteni a szerződést, ha a 3 éve tulajdonostárs egy másik tulajdonostársát vásárolja ki és ezáltal csökken a tulajdonosok száma az ingatlanban. Fontos, hogy ha a szerződéskötést megelőző 3 évben telekalakítás történt, akkor erre nincs lehetőség. Eddig az elővásárlási jog gyakorlása nélküli „kivásárlásra” csak akkor volt lehetőség, ha ezáltal teljesen felszámolták az osztatlan közös tulajdont és egy tulajdonosa lett az egész földnek. A jövőben tehát az adásvételben nem érintett többi tulajdonostárs a vásárlásról majd csak a tulajdonjog bejegyző határozatból szerez tudomást, a hirdetmények között nem lesz ott a szerződés.
Közel másfél éve van lehetőség az első 10 hektár földtulajdon kedvezményes megszerzésére úgy, hogy -bizonyos feltételek teljesülése esetén- nem kell kifüggeszteni az adásvételi szerződést. Itt történt egy pontosítás: ha egybefoglalt vételáron, vagyis több földrészletet vásárolnak, akkor a szerződésben szereplő valamennyi területnek meg kell felelnie az előírásoknak. Továbbá korlátozást jelent, hogy a jövőben csak 1/1-es tulajdonban lévő földet lehet így megszerezni és olyat, ami nem áll harmadik személy használatában. Ezekről bővebben itt írtunk:
