1 hónap múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) adatai szerint február 13-ig az északi-sarkvidéki és antarktiszi tengeri jég együttes kiterjedése 15,76 millió négyzetkilométer volt. Ez alulmúlja a korábbi, 2023 január-februárjában mért 15,93 millió négyzetkilométeres rekordot. A sarkvidéki tengeri jég csökkenése már régóta ismert jelenség. Az 1980-as évek átlagos 7 millió négyzetkilométeres nyár végi kiterjedése a 2010-es évekre 4,5 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Az Antarktiszon azonban csak az utóbbi években figyeltek meg jelentős változásokat. Walter Meier, az NSIDC vezető kutatója a BBC-nek nyilatkozva kijelentette:
Minden év minden egyes adatpontja azt sugallja, hogy ez nem átmeneti elmozdulás, hanem valami tartósabb, mint amit az Északi-sarkvidéken láttunk. Ez azt jelzi, hogy az Antarktisz az alacsonyabb jégkiterjedés új rendszerébe lépett.
A szakértők szerint a legutóbbi jégminimumot a meleg levegő, a meleg tengervíz és a jeget széttörő szelek kombinációja okozta. Tom Bracegirdle, a British Antarctic Survey kutatója rámutatott, hogy a decemberi és januári légköri viszonyok különösen kedveztek a jégtáblák felszíni olvadásának. Az Északi-sarkvidéken is rekordalacsony a tengeri jég kiterjedése. A Hudson-öböl környékén késve fagyott be a jég a szokatlanul meleg óceáni vizek miatt. Emellett néhány vihar is megzavarta a jégképződést a Barents-tenger és a Bering-tenger környékén. Julienne Stroeve, a University College London sarki megfigyeléssel és modellezéssel foglalkozó professzora hangsúlyozta:
A vékonyabb jégtakaró jobban reagál az időjárásra, így az időjárási eseményeknek a korábbinál erősebb hatása lehet.
A tengeri jég csökkenése mindkét sarkon súlyos következményekkel jár nemcsak a helyi élővilágra, hanem a Föld éghajlatára is. Egy tavaly közzétett tanulmány szerint a sarki tengeri jég az 1980-as évek eleje és közepe óta már elvesztette természetes hűtőhatásának mintegy 14%-át. Simon Josey, a Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora figyelmeztetett:
Ha jelentősen megváltoztatjuk a tengeri jég eloszlását az Antarktiszon és környékén, akkor a bolygónak azt a részét módosítjuk, amely valójában segít nekünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A tengeri jég fontos szerepet játszik az óceáni áramlatok rendszerében is, amely segít a hő eloszlásában a bolygón. A szakértők aggódnak, hogy a további jégveszteség milyen hatással lehet erre a rendszerre, és ezáltal a globális éghajlatra.
